Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

170 B!k." 100. §. 6. A bíróság a Btk. 92. §-áuak alkalmazásával anyagi bűnhalmazat fenforgása esetében, ha a cselekményekre meghatározott büntetés legkisebb mértékét aránytalanul súlyosnak találná, jogosítva van a büntetés nemét és mértékét is leszállitani, annál is inkább van tehát helye az összbüntetés kiszabásánál, a Btk. 91. §-a alkalmazásával, a cselekményekre a büntetőtörvény által előirt büntetési tétel legkisebb tartama kiszabásának. (C. 8543/95. Bj. T. XXX. C.) 7. A Btk. 9G. §-ában foglalt az a rendelkezés, mely szerint több büntetendő cselekmény halmazata esetében az összbüntetéskép kiszabandó szabadságvesztés-büntetésnek leghosszabb tartama aránylag felemelhető, nem korlátozza a bíróságot abban, hogy egyes esetekben a fenforgó körülmények méltatásával a halmazatban álló cselekmények egyikére a legsúlyosabb büntetési nemben megállapított szabadságvesztésbüntetésnek a törvénvben meghatározott legkisebb mértékét alkalmazza. (C. 7238/98. M. f. h. X. 510.) 8. C. E. H. 9562/899. sz. Összbüntetés kiszabásánál az annak feltételeit megállapító 96. mellett az a szakasz is idézendő, mely tekintettel a halmazatban elkövetett cselekmények súlyára az összbüntetés legmagasabb mértékét meghatározza. (B. H. T. IV. 298. sz.) Az összbüntetés elve (mérsékelt cumulatio). 9. (Cs.) Nem kerülhette ki a Curia figyelmét, hogy a tábla M, .Takab összbüntetésének megállapítására vonatkozó'Tg a Btk. 98. §-át mellőzendőnek határozta. A kérdéses szakasznak az ítéletben kimondott mellőzése a Btk.-nek a bűnhalmazatra vonatkozólag elfogadott egész rendszere felforgatását foglalja magában. A Btk. létrehozatalakor ugyanis a törvényhozás előtt a bűnhalmazat esetében követendő rendszer tekintetében az „absorbtio", a korlátlan cumulatio és a mérsékelt cumulatio rendszerei állván a Btk. 96., 97., 98. §§-aiban: a két előbbinek elejtésével a mérsékelt cumulatio rendszere fogadtatott el és emeltetett hatályra. E rendszernek értelme pedig nem az, hogy a két vagy több büntetendő cselekmény miatt kiszabandó büntetés az e cselekmények egyikére a Btk. különös részében meghatározott büntetési tétel határvonalai között legyen kereshető, ami az absorbtio rendszerének felel meg, nanem ellenkezőleg az, hogy mindegyik büntetendő cselekmény büntetése a fenforgó enyhítő és súlyosító körülmények szerint külön határoztassék meg, s ezután e külön büntetési tételek, amennyiben azok határozott tartamú szabadságvesztésből állanak, a Btk. 100. §-ának szem előtt tartásával, előbb a büntetés nemét illetőleg átváltoztassanak, azután pedig az esethez képest a Btk. 97., 98., 99. §§-ai által kitűzött tartamhosszabbitás határai között mindegyik külön büntetési tételnek megfelelő leszállítása mellett egv együttes büntetési tételbe foglaltassanak. E szerint a külön-külön kimérendő egyes büntetési tételek egyszerű összeszámítása, vagyis az egyszerű cumulatio helyett a fenforgó legsúlyosabb cselekményre a Btk. különös részében meghatározott tétel legalacsonyabb és annak a Btk. 97—99. §g-ai által megtoldott legmagasabb mértéke közölt keresendő és határozandó meg valamennyi elkövetett cselekményért az igazságos összbüntetés. Kitűnik ebből, hogy anyagi halmazat esetében a Btk. 98. §-a a megfelelő büntetés keresésénél épp oly kevéssé mellőzhető, mint az elkövetett cselekmények bármelyikére meghatározott külön büntetési tétel, hanem, hogy a Btk.-ben elfogadott rendszer szerint a szabadságvesztésben álló összbüntetést illetőleg az arbitrálás és a meghatározás mindig a 97—99. §§-ok szerint meghosszabbított tartani mint maximum és a külön büntetési tétel minimuma között foganatosítandó. A 97., 98., 99. §§-ok tehát tényleg még akkor is alkalmazásba jönnek, ha a fenforgó esetre alkalmazható igazságos concrét összbüntetés nem is éri el az egyik, a legsúlyosabb cselekményre in abstracto határozott büntetés legmagasabb, vagy ennek talán középső mértékét sem. Ezzel a Btk. egyik elvét és rendszerét képező sarkalatos határozattal ellentétben a tábla Ítéletében kimondott azon tétel, hogy a Btk. 98. §-a az összbüntetés megállapításánál mellőztetik: az absorbtio rendszerének érvényesítését fejezi ki, ami pedig éppen ellentéte a mi Btk.-ünk által elfogadott rendszernek. (C. 8619/91. M. f. h. V. 133.) 10. (Ps.) Tekintve, hogy az összbüntetés nem lehet más, mint az