Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
168 Btk. 96. §. forog fenn, hogy ha a külön álló külső cselekmények külön szándékosságból eredtek: önként következik, hogy több különálló bűntett akkor nem foroghat fenn, ha a külső jelenségeikben különállóknak látszó egyes cselekményekre vonatkozólag az azok indokául szolgált s őket összefoglaló, egymással causalis nexusba hozó szándékosság csak egyszeres, mert az esetben az erkölcsi elem csak egy, s ezt nem lehet az egyes külcselekményeknél számításba venni s igy azokból különálló bűncselekményeket alkotni. Ebből önként folyik azonban, hogy az egyes cselekmények egymással oly szoros vonatkozásban, oly összefüggésben kell, hogy álljanak, hogy egymással összekötve is csak egy törvénysértést képezzenek, mert ha a több külön eredmény több külön törvénysértést foglal magában, akkor az azokra vonatkozó szándék nem tekinthető egy szándéknak, ha mindjárt egyidejűleg lettek is a cselekmények a vádlott által elhatározva. Ez esetben ugyanis a külön törvénysértésekre vonatkozó szándék mindenik törvénysértést illetőleg különállónak tekintendő. Ily cselekmények, ha gyorsan követik is egymást, különállóknak tekintendők, mert az összekötő kapocs, a causaiis nexus, köztük hiányzik s nem lehet mondani, ho^v az egyik a másiknak folytatása, miután csak az folytatható, a mi megkezdetett . . . Egy bűntetté csak az egy helyen, egy időben escomptált váltók olvadhatnak össze s csak ezek prolongátiója tekinthető folytatólagos ténykedésnek; de vádlott összes ténykedései egy cselekménynyé nem olvaszthatók össze. Különösen nem azon cselekmények, a melyeket a fentebb emiitett hamisításoknál vádlott előre nem is látott, nem is gondolhatott meg s csak időnkint határozott el, a mint látta, hogy újból nincs pénze. Vádlottnak a törvénysértésre irányzott szándeka e szerint megújuló, egymástól független, különálló lévén: ezért a tábla helyesen állapított meg anyagi halmazatot. (C. 1831/84. M. f. h. V. 131.) 63. Hamis váltónak ujabb hamis váltó általi prolongátiója az anyagi halmazat fenforgását meg nem állapítja, mert a két hamis váltó készítése által egy jog sértetett meg. (C. 7559/93. Dt. XXXVI. 98.) 64. Vádlott, ki a hamis váltót ujabb hamis váltóval prolongálja: a váltóhamisítás anyagi halmazatában bűnös. (B. T. XXIV. 394.) 65. Vádlott ellen, ki két hamis váltót hamis névaláírásokkal látott el, nem a hamisított aláírások száma, hanem a hamisított okiratok száma vétetvén irányadóul: kétrendbeli okirathamisitás büntette állapíttatott meg. (B. T. XXXIII. 247.) 66. Vádlott, ki tizrendbeli magánokirathamisitást követett el akként, hogy a részben törlesztés czéljából bemutatott váltók előzői talapváltók) is hamisítottak voltak, habár vádlott mindig ugyanazon személyek neveit hamisította: tizrendbeli anyagi halmazatban mondatott bűnösnek. (B. T. XXXV. 322.) 67. Nemcsak az akaratelhatározás, de a cselekmény s az eszköz kapcsolata is szükséges lévén a folytatólagos delictum konstatálásához: vádlott, ki egy alaptartozásra vonatkozó, de négy-négyhavi időközben kiállított magánokirathamisitást követett el, a magánokirathamisitás anyagi halmazatában mondatott bűnösnek. (B. T. XXXV. 823.) Anyagi halmazat gondatlanság esetén. 68. Ha gondatlanság folytán több ember veszti el életét vagy sérül meg: anyagi halmazat létesül, még pedig annyi és oly cselekmény, a hány és a milyen a jogsértő eredmény. (C. 1873/93. M. f. h. V. 141.) A korábbi gyakorlat szerint ily esetekben, a gondatlanság egysége folytán, csak egy gondatlan emberölés, 111. testi sértés állapíttatott meg. (Lásd C. 8841/89., 3319/90., 7382/92., 10.288/92., 3974/92. M. f. h. V. 124., 126., 127.) 69. Vádlott, ki mint előmunkás az épitkersésnél elmulasztotta azon állvány megvizsgálását, melyen egy 1128 kg. sulyu kő volt szállítandó, minek következménye hat egyén halála lett: a 297. §-ba ütköző gondatlan emberölésnek anyagi halmazatában mondatott bűnösnek. (B. T. XXVII. 247.) 70. Vádlott, kit építkezésnél elkövetett gondatlanságból folyólag, egy balesetből származott több testi sértés és halál terhelt: e delictum anyagi halmazata miatt ítéltetett el. (B. T. XXXVI. 242.)
