Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 96. §. 54. Habár a vádlott a hat dohánylopást ugyanazon káros hátrányára követte el, de minthogy azokat két hó lefolyása alatt, külön időszakokban, elzárt helyiségből, álkulcs használatával vitte végbe: hiányzik a helyes alap arra, hogy azon minősített lopások folytatólagosan elkövetett egy bűntettnek tekintessenek. (C. 4857/87. B. T. XVI.) 55. Vádlottak, kik sértett bezárt raktárából két egymásutáni éjjel, megfúrva a magtár oldalát, búzáit loptak: nem folytatólagos delictumot követtek el, hanem kétrendbeli lopás bűntettének anyagi halmazatában mondatnak bűnösüknek. (B. T. XXVI. 310.) 56. Két lopás miatt Ítéltetett el vádlott, ki egyhavi időközben a gazda távollétében annak lakásából jogositatlanul kivitt kulcscsal kinyitotta két izben a magtárt, s onnan búzát vitetett el (B. T. XXVI. 313.), — ki egy tyúkot lopott, de azt elszalasztva, s annak keresése közben a lopás színhelyére visszatérve, a kapu melletti farakásból két hasáb fát lopott el. (B. T. XXVI. 315.) 57. Vádlott, ki többeknek szomszéd földjéről s többeket érintő jogsérelem tudatában, bár egy alkalommal lopott búzát: többrendbeli lopás anyagi halmazatában mondatott bűnösnek, az pedig, ki először felbujtotta öt két lopás, azután egv lopás elkövetésére, három lopás vétségében mondatott felbujtónak. (B. T. XVIII. 241.) 58. Vádlott, ki káros üzletében volt alkalmazva s nyolcz hó alatt két izben eltulajdonított árukat küldött nővérének, egy izben pedig maga vitt el: bárom lopás anyagi halmazatában mondatott bűnösnek, mert a szolgálatadó iránti hűségnek nincs a tényálladékot egygyéolvasztó hatálya. (B. T. XXXII. 147.) 59. Vádlottak 1. fegyverrel behatoltak egy majorba s onnan az egyik kivitte a sértett ládáját, de abban semmit nem találván, visszavitte, mire sértettnek mellette levő kabátjából a pénztárczát vette magához; 2. ugyanolyan időben s módon a sértett óráját s ugyanez alkalomból egy más tulajdonos ládáját vitte el, melyet felfeszítvén, apró ingóságokat vitt el belőle; 3. a másodrendű vádlott, ki eddig csak őrt állt, a második alkalommal két tulajdonostól egy inget s egy kendőt lopott. A Curia az első esetben egységet állapított meg s ezt és a második esetben elkövetett két külön lopást anyagi halmazatnan rótta a vádlott terhére, az egyes cselekményeket a 336. §. 3. pontja és a 337. §. szerint minősítvén; a harmadik esetben pedig kétrendbeli lopás vétségét állapította meg, melvek az előző esetekben elkövetett segítéssel anyagi halmazatban vannak. (B. T. XXXIII. 337.) 60. Nem forog fenn folytatólagosan elkövetett sikkasztás, midőn a végelszámolás eredménye gyanánt jelentkező hiány nem egyszerre merült fel, hanem több izben kisebb-nagyobb összegek cl nem számolásából alakult akként, hogy vádlott a neki eladás végett átadott áruk árával naponta tartozott beszámolni, de számos ily alkalommal adóa maradt s a be nem szolgáltatott összegeket apródonként magának megtartotta. (C. 10.893/901. M. f. h. XIV. 181.) Több összefüggő okivathamisitás. 61. Vádlott az adótökönyv három tételét meghamisította, melylyel egy érdekeltnek adóhátralékát redukálta; egy esetben az adóhátralékot végleg kitörölte, majd két esetben az adóhátralékot a következő évi adókönyvbe be nem vezette. Az alsófoku bíróság a, 391. és 394. §s-okba ütköző s a 393. §. szerint minősített kétrendbeli közokirathamisitást, a tábla egvrendbeli, a Curia négyrendbeli közokirathamisitást látott fenforogni. (B. T. XXXV. 327.) 62. Vagyonbukott vádlott beismerte, hogy a hitelezők által beadott összesen 185 darab váltót ő hamisította s számitolta le s hogy ezek szerint a károsok sérelmére 148.535 fit 11 kr. értékben a váltókat értékesítette. A törvényszék vádlottnak hamis váltók készítése és értékesítése által elkövetett bűncselekményeit — a Btk. 96. és 99. §§-aira való tekintettel — anyagi bűnhalmazatnak minősítette s a tábla is indokoltnak találta a törvényszéknek ezen álláspontját elfogadni, mert nézete szerint is vádlott több büntetendő cselekményt követett el — szemben a védelem azon állításával, hogy folytatólagos bűntett s így csak egy bűntett forog fenn. A Btk. nem emlékezik ugyan a folytatólagos bűntettről, azonban tekintve azt, bogy anyagi bűnhalmazai akkor