Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

16G Btik. 96. §. okozott: a 323. és 301. §§-ok alá esö anyagi halmazatban mondatott ki bűnösnek. (B. T. XXXVI. 319.) 43. Vádlott, ki az anyjuk által elküldött két gyermeket magához csalta, illetőleg az egyiket (8 éves) erővel elhúzta, mire a másik (5 éves) is utána ment s azután e két gyermeket koldulásra használta: a 317. íi-ban meghatározott kétrendbeli gyermekrablás bűntettében mondatott bűnösnek. (B. T. XXVI. 109.) 44. Vádlott sértettet saját kertjében egy kapával a fején olykép bántalmazta, hogy a bal szemgolyót is ért közvetlen ütés folytán szenvedett sértés következtében nevezett sértett a bal szeme látóképességét mindenkorra elvesztette. E tettleges bántalmazás után sértettnek száját földdel teletömve, ül a vádlott a maga kertjébe átvonszolta, ott egy fához kötötte és néhány órán át ily állapotban hagyta. E tények, valamint a Btk. 301. §-ában meghatározott és 303. S. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének, ugy a Btk. 323. §-ában meghatározott személyes szabadság megsértése vétségének összes alkotó elemeit kimerítik és eme büntetendő cselekmények egyszersmind a Btk. 96. §-a szerint anyagi halmazatban vannak egymással. (C. 7023/901. M. f. h. XIV. 181.) Magzatelhajtás — gondatlan emberölés. 45. C. E. H. 4066/909. sz. A teherben levő nő méhmagzatának az anya beleegyezésével történt elhajtása esetén, ha ez által a teherben Icvö nő halála okoztatott, a Btk. 285. §-ába ütköző magzatelhajtás büntette, a Btk. 290. S-ába üköző gondatlanság által elkövetett emberölés vétségével anyagi halmazatban áll. (B. H. T. III. 230. sz.) Magánlak megsértése -— személyes szabadság és testi sértés — vagyonrongálás. 46. Magánlaksértés és azzal kapcsolatban elkövetett személyes szabadság megsértése anyagi halmazatot alkot. (C. 5097/87. B. T. XVI. 74.) 47. Vádlottak, kik sértettnek tiltakozása daczára a késő esteli órában behatoltak annak házába ós az ott tartózkodókat bántalmazva, sértést követtek el: a 330. és 301. §§-o-k anyagi halmazatában mondattak bűnösnek. (B. T. XXIV. 259.) 48. Vádlottak azon cselekménye, hogy a kerítést bedöntve, behatoltak sértett udvarába, a szoba ablakát betörték s többrendbeli ingóságot megsemmisítettek: a Btk. 330. g-a és 418. S-a alá esö büntetendő cselekmények anyagi halmazatát állapítja meg. (B. T. XXIX. 108.) 49. Vádlott, ki sértettnek bezárt mészárszékébe az ajtó erőszakos benyomása után behatolt s az ott talált bárddal a hustartót összevagdalta, a 330. és 418. §§-ok alapján ítéltetett el. (B. T. nx. 206.) 50. Vádlott, ki baltájával a kaput ugy belökte, hogy az azt összetartó madzag elszakadt s igy hatolt be az udvarba, hol azután tulajdon elleni kihágást követett el: a Bík. 330. és a Ktk. 127. §-ába ütköző kihágás anyagi halmazatában mondatott ki bűnösnek. (B. T. XXX. 207.) 51. Anyagi halmazat állapíttatott meg, midőn vádlott, ki sértettnek lakásába zenészeket akart hozni, kiket azonban az be nem engedőit s előttük a kaput bezárta, a kerítésen át bemászott az udvarba és sértettet kérdőre vonva, revolverrel rálőtt és késsel fenyegette (B. T. XXX. 201.), — midőn vádlott sértett ajtaját annak ellenkezése és ellenállása daczára benyomta s igy a sértett lakásába hatolva, azt tiantalmazta. (B. T. XXX. 206.) Több összefüggő lopás és sikkasztás. 52. Anyagi bűnhalmazat állapítandó meg, midőn valaki ugyanazon időben, ugyanazon helyen több egyén tulajdonát képező dolgokat lopott el és annyi lopás forog fenn, a hány egyén kárára lopott a tettes. (C. 4588/82. B. T. IV. 18.) 53. A ki a lopás elkövetése után ugyanazon helyen az ellopni szándékolt tárgyon kivül egyéb tárgyat talál és azt is ellopja, nem folytatólagos lopást, hanem a lopások halmazatát követi el. (C. 6587/87. M. f. h. V. 131.)