Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

162 Btk. 96. §. 4. Ha a váltóhamisitó a hamis váltó alkalmával prolongatio czéljából ujabb hamis váltót készit s azt az előbbi váltón szereplő személyek ugyanazon váltóbeli lekötelezésének bizonyítására használja: nem forog: fenn bűnhalmazat, hanem a hamisítót csupán egy folytatólag- elkövetett bűntett terheli. (0. 7557/9G. Bj. T. XXXIV. 9.) 5. Vádlott, ki ugyanazon beadványban két egyén ellen emelt hamis vádat: két hamis vád bűntette miatt ítéltetett el. (C. 1177/94. B. T. XXIX. 259.) (C. 1007/95. — XXXII. 17.) 6. A hivatali hűség kötelékének egységénél fogva egy hivatali sikkasztás állapíttatott meg vádlott postaszolga ellen, ki öüzben, külön elhatározások alapján s részben különböző módon követett el sikkasztást. (0. 11.024/94. — Bj. T. XXXII. 41.) 7. Két ember ellen felindulásban elkövetett ölési kísérlet a Btk. 280. és 281. §b-ai alapján büntetendő; nem alkalmazható tehát a Btk. 90. §-a. (C. 12.030/96. Bj. T. XXXIII. 23.) 8. Vádlott, ki sértettet letartóztatta (193. §.) s e közben rajta súlyos testi sértést ejtett, tekintettel a 195. §. utolsó bekezdésére, csak súlyos testi sértés büntette miatt ítéltetett el. (C. 9705/96. — B. T. XXXVI. 321.) 9. Vádlottak 1901. január hóban Bács-Bresztováczon a lefoglalt készülékek felhasználásával 1 forintos, 5 koronás, 1 koronás és 20 filléres hamis pénzt előleges megállapodás után készítettek abból a czélból, hogy az valódi pénz gyanánt forgalomba tétessék. Tekintve azt, hogy ugy az egyforintos ezüstpénz hamisítását, valamint a többi váltópénzek hamisítását vádlottak egy elhatározás folytán ugyanazon alkalommal vitték véghez s ez a cselekményük együttes elbírálás tárgyát képezi, így az nem képez a Btk. 96. §-a alá eső bűnhalmazatot, hanem csakis egy, a Btk. 203. §-ának 1. pontjába ütköző, egy akaratelhatározás folytán folytatólagosan elkövetett egy pénzhamisítás bűntettét állapítja meg. (C. 5603/902. M. f. h. XIV. 181.) 10. Annak előrebocsátásával, hogy több ugyanazon nemű bűncselekményt csak abban az esetben lehet egyesíteni, ha azok folytatólag ugyanazon egy jog sérelmére követtetnek el, az üzletszerűség minősítő körülményének sem lehet azt a hatást tulajdonítani, hogy a több külön személy ellen elkövetett uzsorát egy cselekménynyé olvaszsza, hanem az üzletszerűség megállapításának az a folyománya, hogy a tartama alatt létesült ügyletek száma szerint egymással anyagi halmazatban álló uzsorának mindegyik esete minősített uzsorává válik. (C 10.393/902. M. f. h. XIV. 182.) 11. C. E. H. 6754/908. sz. Kivándorlási kihágás alá eső hirdetménynek ugyanazon hirlap különböző számaiban történt ismételt közzététele nem képez folytatólagos bűncselekményt, hanem a Btk. 96. §-a értelmében bűnhalmazatot. (B. H. T. III. 221. sz.) Hatósúg elleni erőszak — testi sértés. 12. C. 28. sz. döntv. 1883. nov. 28. Tekintve, hogy a hatósági functio teljesítésének erőszakkal való akadályoztatása, illetőleg a hatósági functiót végző személy tettleges hántalmazása nem azonos az az elleni testi sértés elkövetésével, tekintve, hogy ennélfogva a hatósági közeg elleni erőszak elkövettethetik, tehát a Btk. 165. és 168. §§-aiban meghalározott bűntettnek valamennyi tényező eleme megvalósiltathafik a nélkül, hogy ezáltal az illető közeg ellen a Btk. XX. fejezetében meghatározott valamelyik büntetendő cselekmény követíetnék el, — tekintve, hogy az előrebocsátottak szerint a testi sériés a hatósági közeg elleni erőszaktól in absiracto elkülönített, in concerto pedig elkülöníthető törvénysértés — tekintve továbbá, hogy az, a ki hatósági közeget hivatalos feladata nak foganatosításában az által akadályoz, hogy az ellen testi sértést követ el, — beszámítható állapotának feltevése mellett — szükségszerű tudatával bír annak, hogy nemcsak erőszakosan felülemelkedik a közrend követelményein és gátolva a közható-