Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Bili. 90. §. 103 sági feladat teljesítését, ezáltal büntetendő cselekményt követ el, hanem tudatával bir egyszersmind annak is, hogy az ember elleni lesti sértés elkövetésével, ennek egészségét és testi épségét jogtalanul megtámadja és ezáltal az utóbbi szempontból is a büntető törvény alá eső felelősségnek teszi ki magát, — tekintve, hogy a lenn feltételezett esetben a tettes mindkét irányban tudatosan cselekedvén: két külön jog megsértésére határozta el magát és nem egy, hanem egymás mellett lévő két elhatározását tettleg végrehajtva, ezzel két külön jogot sértő eredményt hozott létre, —• tekintve, hogy a két külön szándék és a két külön eredmény közti közvetítést eszközlő, habár látszólag egy physikai cselekedet nem teszi szükségszerűen egygyé, a két jogsértő szándékra viszszavezethető és két külön jogot sértő eredményben nyilvánuló cselekményeket és ezek szerint nem ,,egy" büntetendő cselekmény általi több törvénysértés, hanem tényleg és valódilag „két" büntetendő cselekmény forogna fenn; az a felfogás, hogy a tettes a föltett esetben a Btk. 95. §-ának alkalmazásával csak egyik cselekménynek büntetésével büntettessék, a Btk. 95. és 96. §§-ainak egybevetéséből és egymáshoz való viszonyításából sem mutatkozik igazoltnak. Mindezeknél fogva kimondja a Curia büntető tanácsainak teljes ülése: hogy az esetben, ha a hatósági közeg hivatalos feladatának foganatosításában az által akadályoztatik, hogy ellene a megakadályozás czéljából lesti sértés büntette vagy vétsége követtetik el és ha ezáltal a megakadályoztatás be is következett: a tettes a Btk.-nek 165., illetőleg az eredményhez képest a Btk, XX. fejezete további rendelkezésében meghatározott büntetendő cselekményekben mondandó ki bűnösnek és a halmazat szempontjából ellenében nem a Btk. 95. §-a, hanem 96. §-a alapján az általános rész VIII. fejezetének további rendelkezései megfelelően alkalmazandók. (B. H. T. I. 29. sz.) 13. Hátóság elleni erőszak és testi sértés miatt Ítéltetett el vádlott, ki az őt csendje intő kisbirón testi sértést követett el. (B. T. XXIV. 211.) 14. Hatóság és magánosok elleni erőszak (177. §.) állapíttatott meg vádlottak ellen, a kik összecsbportosulva, fenyegető magatartásukkal a munkásokra kényszert akartak gyakorolni, az ellenük igénybe vett rendőri közegeknek pedig dorongokkal ellenszegültek, hogy bekisértotésüket megakadályozzák. (B. T. XXXVII. i'J5.) 15. C. E. H. 5634/899. sz. Két rendőr erőszakos megakadályozása hivatalos teendők végrehajtásában, nem állapit meg többrendbeli hatóság elleni erőszakot. Az egyikük ellen elkövetett súlyos testi sértés azonban mint külön és önálló bűncselekmény beszámítandó. (B. H. T. III. 280. sz.) Pénzhamisítás büntette és vétsége. 16. Minthogy a törvény meghatározása szerint a pénzhamisítás büntette és ennek vétsége más tárgyi elemekkel biró cselekményeket képeznek, továbbá ugy a bűntett létesítésére, mint a vétség elkövetésére külön akarati elhatározással és külön tevékenységgel gyártott eszközök (öntőminták) szükségesek, egyedül a czélnak egysége által nem válhatott a két cselekmény egységessé és folytatólagossá. (0 . 3060/90.) 11*