Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Blk. 96. §. 161 26. Csalás miatt, a hamisítás mellőzésével, Ítéltetett el vádlott, a ki rávette sértettet, hogy három darab részvényt adjon át neki a végett, hogy ezeket a tőzsdén fedezetül használja s a ki azután a részvényeket hamis hátirattal ellátva, elzálogosította. (Bj. T. XXVII. 273.) 27. Magán- és közokirathamisitás (401. és 400. §§.) eszmei halmazatában mondatott ki bűnösnek vádlott, ki hamis törlési engedély alapján a zálogjog bekebelezésének törlését eszközölte, — ki hamis kötelezvény és bekebelezés alapján a takarékpénztártól kölcsönt kapott (B. T. XXV. 3.), — csupán a 401. §. alapján Ítéltetett el az, a ki hamis adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bekebelezését eszközölte (u. o.), — csupán a 400. §. alkalmaztatott vádlott ellen, ki szőlőjét eladván, az azon bekebelezett zálogjog törlését hamis engedély alapján kieszközölte (u. o.), — ki az eladás végett reábízott lovat eltulajdonítván, az arra vonatkozó járlatot megszerezte és saját nevére állíttatta ki (XXVII. 298.), — ki meghalt apja nevét irván egy kötelezvényre, ezt a hitelező a lekötött ingatlanokra zálogjogilag bekebelezte. (XXXVI. 232.) 28. Vádlott, ki maga helyett mást állított a sorozóbizottság elé, minek folytán helyette 11 hónapig más teljesített katonai szolgálatot: közokirathamisitás miatt (400. §.) eszmei halmazaiban a fegyveres erő elleni vétséggel (1889:VI. t.-cz. 47. §.) Ítéltetett el. (Bj. T. XXXII. 8.) 29. Vádlottnak az a cselekménye, hogy a koldus szülőktől származott s a gör.-kel. vallás szertartása szerint már megkeresztelt T. Éva kis leányt ujabb megkeresztelés által K. József családjába vétette fel: a Btk. 400. §-ába ütköző jogsértéssel eszmei bűnhalmazatban álló családi állás elleni büntettet (Btk. 254. §.) képez. (C. 156/94. Dt. h. f. 1. G3.) — Analóg eset: B. T. XXXI. 98. Eszmei halmazat gondatlanság esetében. 30. A kinek gondatlansága folytán személyek a vasúton megsérülnek vagy meghalnak, az csak a Btk. XXXIX. fejezete alapján büntetendő, nem állapitható meg tehát az eszmei halmazat a Btk. 310. és 437. §§-ai között. (C. 8556/95. Bf. XXXIII. 14. sz.) 96. §. Ha ugyanazon személy több büntetendő cselekményt, vagy ugyanazon büntetendő cselekményt több ízben követte el: az egyes cselekményekre együttvéve egy összbüntetés szabandó ki. Az összbüntetés a bűnös által elkövetett cselekményekre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemben állapítandó meg; ha az határozott időtartamú szabadságvesztésbüntetésben áll, ennek leghosszabb tartama a következő §§-ban megállapított megszorításokkal felébb emelhető. Több cselekmény — egy bűntett (folytatólagos, összefoglalt stb.) 1. Vádlottnak egy és ugyanazon elhatározás folytán elkövetett az a cselekménye, hogy szolgálatadója szekrényét adott alkalommal felnyitotta és abból mindig néhány hatost lopott, folytatólagos lopást képez, ekkép bűnhalmazat fenn nem forog. (C. 353/86. Dt. XIV. 38.) 2. II. K. meg akarván ölni Z. N.-et többizben reá lőtt; egy lövés a czélbavettet, a másik annak atyját, a harmadik nővérét találta. Egyrendbeli gyilkosság kísérlete miatt ítéltetett el. (C. 1922/88. Bj. T. XVII. 8.) 3. Tekintve, hogy a vádlott, habár különböző időszakokban s mindannyiszor külön erő alkalmazásával, háromizben kísérletté meg sértett ellen a gyilkosság elkövetését; tekintve mégis, hogy e büntetendő cselekmények az előre elhatározás s ugyanazon czél közössége összefoglaltan egy egészet képeznek: a másodfokú bíróság helyesen minősítette vádlott cselekményét egy folytatólagos bűntettnek. (C. 9824/90. Bj. T. XXIT. 165.) Büntető Törvény. 11