Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

MK 67. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) í. Az üzemi báleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt járadékban részesülő dolgozó — a többször módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet 9. §-ának (1) bekezdése alapján — bérrendezés címén akkor tarthat igényt a volt munkáltatójával szemben megállapított járadék felemelésére, ha a baleset idején általa betöltött munkakörben dolgozók átlagkeresetében — bérrendezés vagy egyéb körülmények folytán — olyan változás történt, amely munkaviszonyának fennállása esetén őt is érintette volna. Ezt az igényt tehát nemcsak az általános jellegű, hanem a vállalaton belüli bérrendezés {bérfejlesztés), a dolgozók átlagkeresetében bekövetkezett változás is megalapozza. II. Abban az esetben, ha a dolgozó által korábban betöltött munkakör a vállalatnál, munkáltatónál megszűnt, a járadék felemelésére irányuló igény elbírálásánál a hasonló munkakörben dolgozók munkabéremelkedését kell figyelemébe venni. III. A járadék felemelésének összegszerűségénél nem azt kell vizsgálni, hogy az azonos, illetve hasonló munkakörben dolgozóknak mekkora (milyen összegű) az átlagkeresete, hanem azt, hogy az azonos, illetve — ha az azonos munkakör megszűnt — a hasonló munkakörben dolgozók keresete bérrendezés (bérfejlesztés) vagy egyéb körülmény folytán milyen mértékben emelkedett. A járadék ilyen arányú felemelésére tarthat igényt a rokkantsági nyugdíjas is. Figyelembe kell venni a túlóra díjakból, prémiumból, éjszakai pótlékból stb. származó keresetet is, ha az ilyen összeget a járadék összegének eredeti megállapításánál is figyelembe vették. A dolgozók egészsége vagy testi épsége sérelméből eredő károk megtérítéséről szóló, a többször módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet (R.) l/F. §-a szerint a dolgozó életének, testi épségének vagy egészségének a munkaviszony keretében történt megsértése esetén a munkáltató a dolgozó — halála esetén a hozzátartozói — teljes vagyoni kárát, így — egyebek között — a sérelem folytán elmaradt jövedelmet is a 2—12. §-ok szabályai szerint köteles megtéríteni. A 2. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy elmaradt jövedelemként azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azáltal éri, hogy a sérelemből származó munkaképtelensége, illetőleg munkaképesség-csökkenése miatt elesik kere89