Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

den tíz közös munkában eltöltött nap egy havi munkaviszonynak számít. Az így megállapított időtartam azonban nem eshet egybe a dolgozó nő egyébként is figyelembe vett munkaviszonyának időtartamával. A termelőszövetkezeti közös munkában töltött napok számításánál a 40/1968. (XI. 16.) MÉM számú rendelettel módosított 1/1967. (II. 26.) FM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint tíz munkában töltött órát kell egy munkanappal egyenlőnek venni. Ugyanezen rendeletszakasz (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy meghatározott terület családi művelése esetén a munkaerő ráfordításnak milyen részét kell munkanapként figyelembe venni. MK—PK 58. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalás.) MK 60. szám Igazolatlan távollétnek minősül és fegyelmi felelősségre vonás alapjául szolgálhat, ha a dolgozó munkahelyétől azért van távol, mert keresőképtelenségét szándékosan maga okozta vagy gyógyulását szándékosan késleltette. A gyakorlatban felmerült olyan eset, amikor tényállásként azt kellett megállapítani, hogy a dolgozótól azért vonták meg a táppénzt, mert a betegségét maga okozta (pl. öncsonkítással) vagy gyógyulását szándékosan késleltette (pl. nem tartotta be az orvos előírásait). Ezekben az esetekben a társadalombiztosítási szabályok szerint a dolgozótól a táppénzt meg kell, illetve meg lehet vonni [17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 24. §]. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 21. §-ának (1) bekezdése szerint nem jár táppénz annak, aki keresőképtelenségét szándékosan okozta. Az említett esetekben a dolgozó a munkahelyétől távol volt, munkát nem végzett, de táppénzes állományban sem volt. A dolgozónak a munkahelyétől való távolléte ezekben az esetekben saját szándékos magatartásának eredménye, ennélfogva az nem minősíthető igazolt okból történt távollétnek. Ebből az is következik, hogy igazolatlan távollétnek minősül, ha a dolgozó a munkahelyétől azért volt távol, mert a keresőképtelenségét szándékosan maga okozta, vagy gyógyulását szándékosan késleltette. 77