Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

MK 33. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) aj A munkáltató felelőssége szempontjából foglalkozási betegség (pl. szilikózis) esetében az ebből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés áltál okozott vagyoni károsodás tényleges bekövetkezésének időpontja az irányadó. Ha tehát az orvosi megállapítás szerint a dolgozó 1961. évi április hó 1. napja előtt betegedett ugyan meg foglalkozási betegségben, csak ezt követően került azonban beteg-, illetőleg rokkantállományba, az igénye elbírálásánál nem a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 93. §-át, hanem az Mt. 62. §-át és az Mt. V- 83. §-át kell alkalmazni. b) Ha a dolgozó egészségromlásában, foglalkozási betegsége kialakulásában több munkáltatónál végzett munka hatott közre, a dolgozó káráért az Mt. 62. §-a és az Mt. V. 83. §-a alapján az a munkáltató felel, akinél a foglalkozási ártalom veszélyével járó munkakörben dolgozónak a munkaképesség-csökkentése keresetveszteséget okozott. a) Az Mt. 62. §-a a dolgozók jogai vonatkozásában a kártérítési igényről rendelkezik. A dolgozó kártérítési igénye pedig akkor keletkezik, amikor a károsodás bekövetkezik. A munkáltató kártérítési kötelezettsége ezért akkor áll be, amikor a sérelem folytán a dolgozó munkaképessége és ezzel keresete is csökken. A többször módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet l/F. és 2. §-ában foglaltak szerint is a munkáltató a dolgozó teljes vagyoni kárát, így a sérelem folytán elmaradt jövedelmet is köteles megtéríteni. Elmaradt jövedelemként azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azáltal éri, hogy a sérelemből származó munkaképtelensége, illetőleg munkaképesség-csökkenése miatt elesik keresetétől, vagy a sérelem előtti keresetét nem éri el. A sérelem tehát anyagilag csak akkor keletkezik, és csak akkor szolgál kártérítési kötelezettség alapjául, ha munkaképesség-csökkenést és ebből eredően keresetveszteséget okoz, amikor is a munkáltató a sérelem folytán elmaradt jövedelmet köteles megtéríteni. A foglalkozási betegségeknél ennek az álláspontnak a helyességét erősíti meg az, hogy a foglalkozási betegségek az ilyen betegség veszélyének kitett munkahelyen hosszabb időtartamon át végzett munka során 57