Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

a munkáltató tevékenységétől, tehát ha az előidéző ok és a munkáltató tevékenysége között nincs okozati összefüggés. Azt, hogy a kárt előidéző ok az adott esetben a munkáltató működési körén kívül esik-e, a munkáltató működése vonatkozásában és objektív ismérvek alapján kell vizsgálni. A működési körén kívül eső ok fennállása esetén is az Mt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján felel a munkáltató, ha a kár oka a munkáltató ré­széről objektíve elhárítható volt. c) A dolgozó magatartása akkor vezet a munkáltatónak az Mt. 62. §-ának (1) bekezdésén alapuló felelőssége alóli mentesülésre, ha a kárt — függetlenül attól, hogy az okozás vétkes volt-e vagy sem — ki­zárólag a dolgozó maga okozta és az a munkáltató részéről elháríthatat­lan volt. Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a dolgozó magatartására ve­zethető vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a munkál­tató működési körébe esik, vagy bár azon kívül esik, de a munkáltató részéről objektíve elhárítható volt, a munkáltató a felelősség alól nem mentesülhet. Ez esetben kármegosztás alapjául csak a dolgozó vétkes magatartása szolgálhat. a) Államunk a munkavédelem intézményes megszervezésével, a biz­tonságos munkakörülmények megteremtésével és állandó egészségügyi gondozással védi a dolgozók egészségét és testi épségét. E téren külö­nösen jelentős az üzemi balesetek, egészségi károsodások elleni küzde­lem. Az üzemi baleseteknek egyrészt társadalombiztosítási, másrészt munkajogi következményei vannak. A munkajogi szabályozás terén je­lentős lépés az a rendelkezés, amely megszigorította a munkáltató fele­lősségét a dolgozónak a munkaviszony keretében okozott kárért, így az üzemi balesetből származó kárért is. A szabályozás elsődleges jogpolitikai indoka az, hogy mind a munkál­tatókat, mind a dolgozókat az üzemi balesetek (egészségkárosodások) megelőzésére késztesse. Ennek érdekében fokozott követelményeket tá­maszt a munkáltatókkal szemben a biztonságos munkavégzéshez szük­séges feltételek megteremtése, a munkavédelem szabályainak megtar­tása terén. Az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése kifejezetten is előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavégzés körülményeit tervszerűen javítani és ha szükséges, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásán túlmenően is minden rendelkezésre álló intézkedést megtenni a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására. A szabályozás 45

Next

/
Thumbnails
Contents