Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

egyben a dolgozók számára megkönnyíti, egyszerűbbé és gyorsabbá teszi az üzemi balesetből (foglalkozási betegségből) származó — a társadalombiztosítási szolgáltatásokat meghaladó — károk megtérülését. A kár megtérítésének elvi alapja az, hogy a dolgozót olyan okból érte baleset, amely a munkáltató tevékenységével függ össze. Célja azonban a szabályozásnak az is, hogy a dolgozókat a munkájuk végzése során fokozott körültekintésre, a biztonsági előírások pontos megtartására nevelje. Éppen ezért viselniük kell a kárnak azt a részét, amely vétkes magatartásuk következményeként állott elő. Az Mt. 62. §-ának (1) bekezdésében, valamint az Mt. V. 83. §-ában foglalt rendelkezés határozza meg, hogy a munkáltató a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével kapcsolatban keletkezett károsodásért mikor tartozik felelősséggel. A jogszabályban a „munkaviszony keretére" utalás egyrészt azt fejezi ki, hogy munkaviszonynak kell fennállnia, másrészt pedig azt, hogy a dolgozónak a munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítése során kell kifejtenie azt a tevékenységét, amellyel összefüggésben őt károsodás érte. A munkaviszonyból folyó tevékenység és a károsodás között tehát összefüggésnek, kapcsolatnak kell lennie. Ez az összefüggés fennáll a munkavégzéshez szükséges előkészítő tevékenységgel, a munkavégzéstől el nem választható személyi szükségletekkel (étkezéssel, tisztálkodással stb.), valamint a munka befejezésével együtt járó teendők végzése során keletkezett károsodások esetén is. A munkaviszony keretében történik a károsodás akkor is, ha az a dolgozót a munkáltató telephelyén kívül, pl. kiküldetés során éri. A munkaviszonyból folyó kötelességek teljesítését illetően nemcsak a betöltött munkakörnek van jelentősége, hanem annak is, hogy az adott helyzetben a dolgozótól mennyiben volt elvárható a munkáltató érdekében a munkaköréhez szorosan nem tartozó tevékenység kifejtése (pl. a munkáltatót fenyegető kár elhárításában való részvétel). A munkaviszonyból folyó kötelességek közé tartozik pl. a munkaidő alatt, azt megelőzően vagy követően a munkával összefüggő értekezleten való részvétel, a munkáltatóra jogszabályi rendelkezés alapján rótt teendők ellátásának a teljesítése (társadalmi bíráskodás, munkaügyi döntőbizottság munkájában való részvétel stb.) is. A munkaviszony keretében elszenvedettnek kell tekinteni azt a károsodást is, amely a munkáltató által üzemben tartott közlekedési eszközön az üzemeltetéssel kapcsolatos munkakörbe beosztott dolgozót (gép46