Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

MK 15. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A dolgozó munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén keresetveszteségének (munkabér és egyéb járandóság) és kárának elhárítása vagy csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az tőle a személyi és egyéb körülmény figyelembevétele mellett a társadalmi tulajdon megóvásának szem előtt tartásával általában elvárható. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén az Mt. 31. §-ának (1) bekezdése az ezzel kapcsolatosan elszenvedett joghátrány teljes jóvátételét (reparációját) írja elő. A teljes jóvátétel biztosítása azonban nem jelentheti azt, miszerint a dolgozó addig is, amíg döntés születik abban a kérdésben, hogy a munkaviszony megszüntetése valóban jogellenes volt-e, a saját ügyében teljes vagy meg nem indokolható tétlenséget tanúsítson. Erre utal az Mt. V. 29. §-ának (1) bekezdése is, amikor úgy rendelkezik, hogy nem kell megtéríteni a munkabérnek és egyéb járandóságnak, valamint a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondossággal megtérülhetett volna. Bizonytalanság volt észlelhető abban a kérdésben, hogy az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegét hogyan állapítsák meg akkor, ha a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg, s a dolgozó a visszahelyezésig eltelt időben egyáltalán nem vagy csak részben végzett munkát. Vajon a dolgozó munkaviszonyának jogellenes megszüntetése után azonnal köteles-e mindent megtenni újabb elhelyezkedése érdekében? Ezt a kötelezettségét nem lehet általános érvénnyel minden esetben megkövetelni. Előfordulhat olyan eset, hogy a dolgozó a körülményekre tekintettel már munkaviszonyának a megszüntetésekor is jogosan remélheti, hogy munkaviszonya megszüntetését hatálytalanítani fogják, pl. ha a felmondás jogszabályi tilalomba, korlátozásba ütközik (Mt. 26. §). Nem lehet kétséges, hogy ilyen esetben a dolgozót nem lehet arra kötelezni, hogy a munkaviszony-megszüntetés fényéből egyébként is következő hátrányos helyzeten túlmenően még további nehézségeket (munkakereséssel, elhelyezkedéssel járó nehézségeket) is vállaljon. Mire munkahelyet találna, esetleg már a jogellenes felmondás hatálytalanítására is sor kerülhet. De olyan esetekben is, amikor a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége a munkaviszony megszüntetésekor még nem tel30