Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

A gyakorlatban azonban vitás volt, hogy a keresőképtelenné vált beteg dolgozó esetében ez a felmondási tilalom fennáll-e akkor is, ha a keresőképtelenségének egész tartama alatt a jogszabály rendelkezése alapján táppénzben nem részesülhet. Az Mt. 26. §-ának (4) bekezdéséből, az Mt. V. 22. §-ának b) pontjában foglalt rendelkezésből megállapítható, hogy a jogalkotó a keresőképtelenné vált dolgozó javára szóló felmondási tilalmat nem kötötte ahhoz a feltételhez, hogy az egy év, illetőleg gümőkóros megbetegedés esetén két év alatt mindvégig táppénzben is részesüljön. Ebből viszont következik, hogyha a dolgozó — a szükséges előfeltételek hiányában (pl. szükséges tartamú munkaviszony stb.) — egy, illetőleg két évig táppénzt nem kaphat, a felmondási tilalom a dolgozó táppénzre jogosultsága időtartamán túl — a keresőképtelenség egy, illetőleg két éves időtartamáig — és az azt követő tizenöt nap alatt változatlanul fennáll. Megtörténhet azonban, hogy az egy, illetőleg két éves táppénzes időszak folyamatossága megszakad amiatt, mert a dolgozó rövid ideig munkaképessé válik, majd újból keresőképtelen lesz. Ilyen esetben az Mt. V. 22. §-ának b) pontjában meghatározott védelem újra kezdődik, azaz a betegségben töltött egyes időszakot nem lehet összeadni. MK 9. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett dolgozó munkaviszonyát úgy lehet megszüntetni, mint bármely más dolgozó munkaviszonyát. Ellentétes gyakorlat mutatkozott abban a kérdésben, hogy a rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett dolgozó munkaviszonyát meg lehet-e szüntetni. Az egységes és helyes gyakorlat biztosítása érdekében abból kell kiindulni, hogy a rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett dolgozó esetében nem áll fenn az Mt. V. 22. §-ának b) pontja szerinti védettség, helyzete ugyanis jelentősen különbözik az említett rendelkezés szerint felmondási védelem alatt álló beteg dolgozókétól. A megrokkant dolgozó munkaviszonyának felmondása esetén csökkent munkaképességének megfelelő munkát vállalhat és e mellett — a nyugdíj jogszabályok szerint — rokkantsági teljes vagy résznyugdíjat 20