Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

kérdésében azonban fellebbezéssel lehetne élni a munkaügyi bíróság határozata ellen. A kifejtettek szerint a Pp. 358. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltatónak az Mt. 62. §-ában, illetőleg az Mt. V. 83—84. §-aiban meghatározott anyagi felelőssége tárgyában hozott munkaügyi bírósági határozat ellen van helye fellebbezésnek a megyei bírósághoz, ideértve a munkakönyv ki nem adása miatt fennálló anyagi felelősséget is. MKT 2/1975. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Űj eljárás kezdeményezésének alapja lehet olyan jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy más hatósági határozat is, amely a munkaügyi döntőbizottság határozatának jogerőre emelkedése után keletkezett. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen, annak jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt mind a dolgozó, mind a munkáltató új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a munkaügyi vita során korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetében reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A jogszabály említett rendelkezése alapján nem alakult ki egységes bírósági gyakorlat abban a kérdésben, hogy új eljárás kezdeményezésének alapja csak olyan határozat lehet-e, amely a munkaügyi vita során már létezett, azt azonban a munkaügyi vitát eldöntő szerv nem bírálta el, vagy új eljárás alapjául szolgálhat olyan határozat is, amely a munkaügyi vita jogerős befejezése után keletkezett. A munkaügyi vitákkal kapcsolatban az új eljárás intézményének célja ugyanaz, mint a bírósági határozatokkal kapcsolatban a polgári eljárásjogban szabályozott perújítás intézményének, nevezetesen: az alapeljárás során hozott jogerős határozattal a félnek okozott sérelem orvoslása. Azokat az eseteket, amelyek a jogerős határozat megváltoztatására vezethetnek, mind a két esetben a jogszabályok lényegileg azonosan jelölik meg. A perújítás esetén már kialakult megoldást elfogadva, a jogerős munkaügyi döntőbizottsági vagy hatósági határozat új eljárás alapja akkor lehet, ha 184