Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

a) olyan kérdésre vonatkozik, amely előkérdése az ügynek, vagyis azzal úgy függ össze, hogy az új jogerős határozatban foglalt döntés magát az alapügyben hozott érdemi döntést is befolyásolja; b) vagy ha az alapügyben hozott döntés olyan jogerős határozaton alapul, amelyet utóbb hatályon kívül helyeztek, megváltoztattak. Mind a két esetben nyilvánvaló, hogy az új eljárás alapjául szolgáló határozat az alapügy elbírálását követően keletkezik. Az új eljárás kezdeményezésének kérdése azonban a fentieken túlmenő részletesebb és egységes kifejtést igényel. Az adott kérdés elbírálásánál abból kell kiindulni, hogy az új eljárás — épp úgy, mint a bírósági határozatokkal szemben a perújítás — csak ténykérdésen alapulhat. Az új eljárás alapja mindig korábban még el nem bírált tény vagy bizonyíték, akár az új eljárást kezdeményező fél terjeszti elő, akár jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági határozat állapította meg. Az új eljárás az alapeljárásban megállapított tényállás megváltoztatására és ennek folytán új döntés hozatalára irányul. Ennek megfelelően az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése értelmében az alapeljárásban hozott munkaügyi döntőbizottsági határozattal szemben új eljárás kezdeményezésének aj a munkaügyi vita során korábban még el nem bírált tény vagy bizonyíték alapján, b) olyan jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági határozat alapján van helye, amely az alapeljárásban hozott munkaügyi döntőbizottsági határozat ténybeli alapját megváltoztatja, akár új tényállás kialakításával, akár az alapeljárásban megállapított tények kiegészítésével. Vannak esetek, amikor a munkaügyi vitában az ügy tisztázására csak valamely előzetes eljárás befejezése után kerülhetne sor [19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 15. §-ának (4) bekezdése], a munkaügyi döntőbizottság azonban ennek bevárása nélkül határoz. Az említett — előzetes — eljárásban hozott határozat ugyancsak új eljárás alapjául szolgálhat (pl. a munkaügyi döntőbizottság által már elbírált leltárhiánynál, ha a büntetőbíróság megállapítja, hogy a hiányt egészben vagy részben a dolgozó bűncselekménye okozta, s így a leltárhiány oka ismert). Végül megváltoztatja a munkaügyi vitában a munkaügyi döntőbizottság által megállapított tényállást a büntetőbíróság jogerős határozata is 185