Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

aj A magát eltartani nem képes személy különleges állami védelemre szorul, s jogának érvényesítésére a törvényesség érdekében akkor is szükség van, ha nem veszi igénybe a bíróság segítségét. Ezzel függ össze az eljárási törvénynek az a rendelkezése, hogy a szülőtartási per indítására nemcsak a szülő, hanem a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve és az ügyész is jogosult [Pp. 2. § (3) bek. 2/A. § (1) bek]. E különleges védelemből következik a bíróságnak az a kötelezettsége, hogy ha más perekből szülőtartás iránti per indításának szükségességéről szerez tudomást, erre az említett szervek figyelmét felhívja. De következik az is, hogy ha valamelyik szerv pert indít, s e szerv és az eljárási törvény [Pp. 49. § (4) bek.] szerint a perben ugyancsak félként részt vevő szülő perbeli cselekményei (nyilatkozatai, kérelmei stb.) egymástól eltérnek, a bíróságnak fokozott gondot kell fordítania a szülő valóságos érdekei érvényesülésére. A Pp. 3. §-a szerint a bíróság hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják, emellett gondoskodik a perek alapos és gyors tárgyalásáról. Ezeknek az elveknek az érvényesülését — az említett különleges védelemre figyelemmel — a szülőtartás iránti perekben fokozottan kell biztosítani. Ezekben a perekben tehát minden intézkedést soron kívül kell megtenni, biztosítani kell, hogy a szülő igényét a törvényben meghatározott keretek között megfelelően érvényesítse, és hivatalból kell gondoskodni arról, hogy az igény elbírálásához szükséges valamennyi adat rendelkezésre álljon. b) Ha a szülő maga lép fel tartás iránti igénnyel, a bíróságnak — indokolt esetben — a szülőt már a per megindítása előtt a szükséges tájékoztatással el kell látnia, s ez irányú kérelme alapján pártfogó ügyvédet kell részére kirendelnie. Ugyancsak már a per megindítása előtt ideiglenes intézkedéssel kell gondoskodni a szülő megfelelő tartásáról [105/1952. (XII. 28.) MT sz. rendelet 1. § (1) bek., Pp. 156. § (1) bek.]. Ilyen intézkedés a per megindítása után hivatalból is tehető. Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban egyben a bíróságnak közvetlen felhívással (letiltással) kell gondoskodnia a megállapított tartásdíj behajtásáról [1957. évi 56. sz. tvr. (Lt.) 5. §]. c) A per, illetőleg a tárgyalás előkészítése során a bíróságnak — a szükséghez képest — intézkednie kell a szülő által nem ismert helyen lakó kötelezett lakcímének beszerzéséről. Ugyancsak az előkészítés során kell gondoskodnia a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyaira vonatkozó munkáltatói és egyéb igazolások beszerzéséről [Pp. 124. § (2) bek.]. d) A szülőtartás iránti perekben a családi kapcsolat erkölcsi tartalmára és bensőséges jellegére tekintettel elő kell mozdítani, hogy a felek a szülőtartás kérdését lehetőleg egyezséggel rendezzék. Ilyen esetekben azonban fokozottabban lép előtérbe a Pp. 148. §-ának (2) bekezdésében előírt az a körülmény, hogy az egyezség megfeleljen a jogszabálynak és a felek méltányos érdekének. Nem téveszthető szem elől, hogy a szülői szeretet és a gyermekhez való ragaszkodás gyakran az elesett, nélkülözésnek kitett szülőket is törvényes igényeiknek indokolatlan megszorítására készteti. e) A bíróság a szülőtartási perekben hozott marasztaló döntéseivel a 26