Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

PK 47. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 412. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 48. szám (A PK 402. és 412. sz. kollégiumi állásfoglalásokkal módosított szöveg.) A baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet a nyugdíjjárulék levonása nélküli összegben kell figyelembe venni. A Ptk. 357. §-ának (1) bekezdése értelmében a balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Olyan rendelkezést azonban nem tartalmaz ez a jogszabály, hogy a havi átlagkereset összegéből a nyugdíjjárulékot le kellene vonni. A 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendeletnek az átlagkereset kiszámítására vonatkozó 7—10. §-ai sem hagynak kétséget a tekintetben, hogy az átlagkereset számításánál alapul veendő munkabérből nem kell a nyugdíjjárulékot levonni. A munkáltató üzemi balesetért fennálló — az Mt. 62. §-án alapuló — anyagi felelősségének megállapításánál a 4/1967. (VI. 8.) MüM számú rendelettel módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet ugyancsak a 7 1967. (X. 8.) MüM számú rendeletben foglalt rendelkezéseket tartja szem előtt, és az elmaradt munkabér összegének kiszámításánál a nyugdíjjárulék levonásáról nem rendelkezik. Nincs tehát olyan jogszabály, amely akár a szerződésen kívüli károkért való felelősség megállapítása, akár a Munka Törvénykönyve szerinti átlagkereset megtérítése, akár a munkáltató üzemi baleseten alapuló anyagi felelősségének megállapítása esetében az átlagkereset kiszámításánál a nyugdíjjárulék levonását írná elő. Jogszabályi rendelkezés hiányában pedig az ilyen levonásnak nincs jogszerű alapja. A Ptk. 355 §-ának (3) bekezdésén alapuló kártérítési járadék megállapításánál, illetőleg a keresetveszteség kiszámításának alapjául szolgáló — a Ptk. 357. §-a szerinti — átlagkereset megállapításánál azt kell vizsgálni, hogy milyen — bruttó — munkabér illette meg a dolgozót a balesetet megelőző egy év átlagában, és mennyi a baleset utáni keresete ugyancsak a nyugdíjjárulék levonása nélkül, mert a két kereset közötti különbözet a balesetet szenvedett személy keresetvesztesége, megtérítendő kára. A keresetveszteség kiszámításánál tehát az átlagkereset megállapításának körén kívül esik az, hogy a munkabérből milyen levonások történtek. A teljes reparáció szempontjai is csak akkor érvényesülnek, ha a baleseti járadék megállapításánál a dolgozót megillető teljes — levonások nélküli — munkabér jön számításba. 154