Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

járásban nem vettek részt és az őket megillető kártalanításról nélkülük döntöttek, vagy egyáltalán nem döntöttek. E körülmény azonban nem zárhatja el a mellőzött érdekeltet jogos igényének érvényesítésétől. Ebből következik, hogy a kisajátítási kártalanítás iránt olyan érdekelt is indíthat keresetet a bíróság előtt, aki az államigazgatási eljárásban nem szerepelt ügyfélként. Ilyen esetben nincs szükség a kártalanítás kérdésében az előzetes államigazgatási eljárás megismétlésére vagy kiegészítésére. Ha azonban az államigazgatási eljárásban részt nem vett ügyfél a kisajátítás jogosultságát vitatja, a pert a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján fel kell függeszteni és az érdekeltet a szükséges államigazgatási eljárás kezdeményezésének igazolására kell felhívni. PK 29. szám (A PK 412. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A bíróság a Ptké. 27. §-ánák (3) bekezdésében foglaltak szerint a hasznok, károk és költségek kérdésében erre irányuló kereseti kérelem nélkül akkor köteles határozni, ha az illetékes szakigazgatási szerv nemcsak a birtoklás, hanem a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozott, az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet. A Ptk. 191. §-ának (3) bekezdése szerint a szakigazgatási szerv a hasznok, károk és költségek kérdésében határozatot hozhat ugyan, de ez nem feltétlenül kötelessége. Amint arra a törvény javaslatának miniszteri indokolása is utal, az államigazgatási szerv a hasznok, károk és költségek tekintetében nyilván akkor fog határozatot hozni, ha ezek az eljárás során nagyobb nehézség nélkül megállapíthatók. Ennek figyelembevételével a Ptké. 27. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést sem lehet úgy értelmezni, hogy a bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében mindenképpen köteles határozni, még akkor is, ha ebben a kérdésben az államigazgatási szerv az előtte folyó eljárás során nem határozott, s az érdekelt fél ebben a kérdésben a bíróság előtt sem indított keresetet. A Ptké. 26. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szakigazgatási szervnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozataltól számított három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított; a határozat végrehajtásáról a szakigazgatási szerv gondoskodik. Ezzel szemben a Ptké. 27. §-ának (1) bekezdése a hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat végrehajtását az illetékes járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) hatáskörébe utalja, és a (2) bekezdés szerint a hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján nincs helye végrehajtásnak akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított. Ha a bíróság a birtoklás kérdésében indított kereset folytán megváltoztatja az államigazgatási szervnek ebben a kérdésben hozott határozatát, ez kihat a birtokháborítással kapcsolatos hasznok, károk és költségek tekintetében támasztott igényekre is. Ezért rendelkezik a Ptké. 27. §123