Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

kapcsolatban az államigazgatási hatóság a határozatában nem rendelkezett. Ilyen igényt a törvényes határidőn belül benyújtott keresetlevéllel megindított kártalanítási perben a perlési határidő után is lehet a Pp. szabályai szerint érvényesíteni. b) Közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti az igényét az az érdekelt is, aki az államigazgatási eljárásban nem szerepelt ügyfélként. a) Az 1978. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 19. §-ának (2) bekezdése értelmében — a (3) bekezdésben írt kivétellel — az a fél, aki az államigazgatási hatóság határozatában megállapított kártalanítási összeget sérelmesnek tartja, a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az ellenérdekű fél ellen indított perben a bíróságnál kérheti a kártalanítási összeg módosítását. A jogszabály nem tartalmaz olyan megszorító rendelkezést, hogy a tulajdonos a kártalanítás iránti perben csak az államigazgatási eljárásba bevont kártalanítási igényt érvényesítheti. Ennek indoka nyilván az, hogy a jogszabály a kisajátított ingatlan fejében járó kártalanítást egységes igénynek tekinti. A harminc napos perlési határidőn belül tehát a kereseti kérelem olyan követelés vonatkozásában is előterjeszthető, amelyet a tulajdonos az államigazgatási eljárásban nem érvényesített és amellyel kapcsolatban az államigazgatási hatóság a határozatában nem rendelkezett. A kisajátítási kártalanítási perben a Pp. 146. és 247. §-ának a keresetváltoztatással kapcsolatos rendelkezéseit is alkalmazni kell. A Pp. 146. §-ának (1) bekezdése szerint a felperes a keresetét az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az eredeti kereset, vagy azzal összefügg. Minthogy pedig a tulajdonosnak a kisajátítás folytán keletkezett különböző kártalanítási igényei ugyanabból a jogviszonyból — a kisajátításból — erednek, nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a tulajdonos a kellő időben megindított kártalanítási perben keresetváltoztatás útján olyan igényekre is kiterjeszthesse a kereseti kérelmét, amelyek vonatkozásában a perlési határidő már lejárt. Az ilyen igényt a Tvr. 19. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidő elmulasztása okából nem lehet elutasítani. A fellebbezési eljárásban ez a jog csak a Pp. 247. §-ában meghatározott korlátozásokkal érvényesülhet. így pl. csak a kisajátított ingatlanrész fejében járó kártalanítás iránt indított per fellebbezési szakában a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért már nem követelhető kártalanítás, a kisajátított ingatlanrészért követelt kártalanítási összeg azonban felemelhető. b) A 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 29. §-a értelmében a kisajátítási eljárásban ügyfél a kisajátítást kérő, az ingatlanért járó kártalanításra jogosult tulajdonos, illetőleg szövetkezet, továbbá mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, az ingatlannyilvántartásból — telekkönyvből — kitűnő egyéb jogosult stb.). A kisajátítási kártalanítási eljárást valamennyi érdekelt bevonásával kell lefolytatni. Ennek ellenére előfordul, hogy egyes érdekeltek az államigazgatási el122