Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

nítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok és az ingatlanra bejegyzett tények — a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével — megszűnnek. A továbbiakban a 14. § (1) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás a tulajdonost illeti meg. Ugyanakkor a 15. § (1) bekezdése kimondja, hogy a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jogok értékét a jogosult részére meg kell téríteni. A kisajátítási eljárásban az ügyfél fogalmát a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 29. §-a úgy határozza meg, hogy ügyfél a kisajátítást kérő, az ingatlanért járó kártalanításra jogosult tulajdonos, illetőleg szövetkezet, továbbá mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, az ingatlannyilvántartásból — telekkönyvből — kitűnő egyéb jogosult stb.). Az említett rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy ingatlan kisajátítása esetén nemcsak a tulajdonos, hanem más jogosultak (földhasználó, haszonélvező, bérlő stb.) is közvetlenül a kisajátítást kérővel szemben támaszthatnak igényt a kisajátított ingatlanon fennállott joguknak a kisajátítás folytán történt megszűnése miatt. Más a helyzet az ingatlannyilvántartásból (telekkönyvből) ki nem tűnő annak a kötelmi jogosultnak az esetében, aki a kisajátítás elrendelése miatt nem szerezhet az ingatlanra tulajdonjogot. Az ilyen személy ugyanis nem fordulhat közvetlenül a kisajátítást kérő ellen ama kártalanítási összeg iránt, amelyet az a kisajátított ingatlannak az ingatlannyilvántartásból kitűnő tulajdonosa részére már kifizetett. Ilyen esetben a kötelmi jogosult ezt az igényét csak az említett tulajdonossal szemben érvényesítheti. Joga van viszont ahhoz, hogy a kisajátítást kérővel szemben közvetlenül érvényesíthesse a még ki nem fizetett vagy az államigazgatási határozatban megállapított összeget meghaladó kártalanítási összeg iránti igényét. Ez utóbbi esetben azonban az igény érvényesítésének az is feltétele, hogy az említett tulajdonos a kötelmi jogosultnak az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igényét elismerje. Ellenkező esetben a kisajátítást kérőn kívül az ingatlannak az ingatlannyilvántartásból kitűnő tulajdonosát is perbe kell vonni annak tűrése végett, hogy a kisajátítást kérő a kártalanítási összeget a kötelmi jogosultnak fizethesse ki. PK 27. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 405. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 28. szám (A PK 405. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) a) A kisajátítási kártalanítás körében a jogszabályban meghatározott határidőn belül olyan igényt is lehet keresettel érvényesíteni, amelyet a tulajdonos az államigazgatási eljárásban nem érvényesített, és amellyel 121