Magyar döntvénytár, 20. kötet - 1913 (1914)

Illetmény- és nyugdíjügyekben. 7 fenntartott főgymnasiumhoz a vallás- és közoktatásügyi minister nevezte ki az 1883. évi XXX. törvényczikk 47. §-ának c) pontjában foglalt rendelkezés és ugyané szakasz e) pontja értelmében megkötött szerződés alapján. A jelen ügy tárgyát tevő vitás kérdés pedig az, hogy a most emiitett alapon a minister által kinevezett tanárok olyan állami alkalmazottak-e — jelesül az állam hivatalnokai, szabatosan tisztviselői-e, akik a hivatalaik után járó fizetéseiktől, az 1886. évi XXII. törvényczikk 138. §-a értelmében, községi adót nem fizetnek. A ministernek az a ténye, hogy a vallásfelekezet által fenntartott középiskolához tanárt nevez ki, a vallásfelekezet által szerződéssel átruházott hatáskörben történik. Ebből következik, hogy a kinevezés nem az állam, hanem a vallásfelekezet irányában létesit szolgálati viszonyt. A szolgálati viszonynak nem állami, hanem vallásfelekezeti jellege nyilvánul meg abban is, hogy az igy kinevezett tanár sem az illetmények, sem a nyugdíj, sem a fegyelmi felelősség tekintetében nem esik az állami tisztviselőkre vonatkozó törvények rendelkezései alá és igy nem állami tisztviselő. Az 1893. évi IV. törvényczikkben foglaltatik az állami tisztviselők intézményeinek alapszabályozása s ugyané törvény 15. §-a az állami alkalmazottak községi adómentességét is újra szabályozza; a törvény A. melléklete szerint ennek a törvénynek rendelkezése alá tartoznak a középiskolai tanárok is, de csakis azok tartoznak ide, akiknek illetményei ezen a törvényen alapulnak, vagyis a minister rendelkezése alatt álló középiskolák tanárai. Már magában véve abból is, hogy a most emiitett törvény az állami alkalmazottak illetményeinél újra szabályozza a községi adómentességet, következik, hogy ez a mentesség csak azokra a középiskolai tanárokra terjed ki, akik ennek a törvénynek rendelkezései alá esnek. Nyugdíj tekintetében a szóban levő tanárok nem az állami tisztviselőkre vonatkozó nyugdíjtörvénynek, hanem az 1894. évi XXVII. törvényczikknek rendelkezése alá esnek, mert ennek a törvénynek 1. §-a nem tesz megkülönböztetést a vallásfelekezetek által fenntartott középiskolák tanárai között a szerint, hogy közvetlenül a vallásfelekezettől, avagy a ministeri kinevezés utján nyerték-e el tanári állásukat. A későbbi törvénynek ebből a rendelkezéséből szükségképen következik a korábbi törvénynek, jelesül az 1883. évi XXX. törvényczikk 33. §-a utolsó bekezdésének az a magyarázata, hogy a most emiitett bekezdésben foglalt azt a rendelkezést, hogy a minister által kinevezett rendes tanárok nyugdíjra jogosított állami tisztviselőknek tekintetnek, akik nyugdijaikat az államkincstárból vagy az illető alapból húzzák: aképp kell érteni, hogy ez a rendelkezés csakis a minister rendelkezése alatt álló középiskolákhoz ki-