Magyar döntvénytár, 20. kötet - 1913 (1914)

A m. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztályának határozatai és miniszteri határozatok. Törvényhatósági ügyekben. 1886: XXI. t.-cz. 25. §. 1. Általános szabály, hogy a törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál az augusztus 31-én, illetve az igazoló választmány ülése idején fennálló adózási állapot tekintendő irányadóul; oly esetben tehát, midőn az adótárgy vagy jövedelem már augusztus 31-ike előtt is az illetőé volt és csak az adónak tényleges előírása szenvedett egy vagy más okból késedelmet, a jelzett időn tul előirt adó is számbaveendő. (Kb. 3130/1913. K. sz.) A törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapítása során oly adó beszámítása a közigazgatási bíróság előtt már nem érvényesíthető, melynek beszámítása az állandó biráló választmány előtt nem érvényesíttetett. Kb. 594/912. (Uj Dtár XIV. 33. 1.) L. meg Kb. 2782/98. (Uj Dtár X. 166. 1.) Kb. 3395/902. (Uj Dtár 164. 1.) Kb. 3318/910. Gr. XVIII. 24. 1.) V. ö.: általában Uj Dtár X. 161—167. 1.) 1886: XXI. t.-cz. 50. és 57. §§. la. A főispánnak nincs joga ahhoz, hogy a törvényhatósági bizottsági közgyűlés tárgysorozatába felvett alispáni jelentés valamely pontjához előterjesztett határozati javaslat tárgyalását megtagadja. (Kb. 1913.) A főispán, mint a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elnöke érdekeltségének kérdése. Kb. 3592/908. K. sz. (Uj Dtár X. 173. 1.). A főispán kivételes hatalmának terjedelme Kb. 4227/1909. (Uj. Dtár X. 234. 1.) 1886: XXI. t-cz. 51. §. 1b. Az ügyvéd nem vehet részt annak az ügynek közgyűlési tárgyalásában, a mely ügyben a felet mint meghatalmazott ügyvéd képviseli. (Kb. 7445/1911. K. sz.) Lásd erre vonatkozólag az 1896: XXVI. t.-cz. 42. §. 1. pontjánál közölt eseteket. (Uj Dtár X. 172—173. 1.) 1*