Magyar döntvénytár, 20. kötet - 1913 (1914)

A Közigazgatási határozatok. Községi ügyekben. 1886: XXII. t.-cz. 3. §. 2. Oly egyén illetőségének megállapításánál, akinek valamely oly községben volt akár eredeti, akár szerzett illetősége, mely időközben ketté vált, de az illető az uj község alakulása idejében ott már nem lakott, az a szempont irányadó, hogy a régi egységes községnek mely részében volt utoljára lakása, illetve mely részében volt vagyona vagy keresete. Kb.: Sem az 1886: XXII. törvényczikk, sem más törvényes jogszabály rendelkezést nem tartalmaz arra nézve, hogy valamely község kettéválása esetén, mely lakosok alkotják az egyik és melyek a másik községet. Az idézett törvény 3. §-a szerint azonban a község hatósága kiterjed a községben és a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra. E rendelkezésből következik a dolog természetével is megegyező az a megoldás, hogy az uj községek mindenikének hatósága azokra az egyénekre terjed ki, akik a szétválás idejében az uj községeket alkotó területrészeken laknak vagy tartózkodnak. Oly egyének illetősége tekintetében tehát, kiknek az anyaközségben akár eredeti, akár szerzett illetősége volt, de az uj község alakulása idejében ott már nem voltak, csak az a szempont lehet irányadó, hogy a régi egységes községnek mely részében volt utoljára lakásuk s illetve, mely részében volt vagyonuk vagy keresetük. (Kb. 2862/912. K. sz.) V. ö.: Kb. 4844/911- K. szám. (Uj Dtár XIV. 23. 1. s az itt felhívott jogeseteket. 1886: XXII. t.-cz. 10. §. 3. Ha valaki más községbe költözve ott négy éven át lakik és a község tcrlieinek viseléséhez hozzájárul, e mellett azonban régi tartózkodása helyén birt illetőségét adózás utján továbbra is fenntartja, az uj községben akkor szerzi meg az illetőséget, a mikor a régiben végleg megszűnik adózni. (Kb. 9845/1912. K. sz.) A községi illetőségnek az 1886: XXII. t.-cz. 10. §-a szerinti megszerzéséhez az uj községben négy éven át való folytonos lakás mellett nem kívántatik meg az, hogy az illető a községi terhekhez is négy éven át folytonosan járuljon, hanem elégséges, ha a négy évi folytonos lakás mellett általában a község terheihez járult. Kb. 19/1897. (Uj Dtár 123. 1.) 1886: XXII. t.-cz. 32. §. 4. A község legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagjainak névjegyzékébe nem vehető fel az a haszonbérlő, a ki a községben nem