Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

90 Magánjog alperes igénybe venni jogosítva nem volt, már pedig alperes saját tényével rosszhiszeműen járult hozzá ahhoz, hogy felperes ideiglenes nőtartásdij fizetésére olyan időre köteleztessék, midőn és amely időre ő már végleges nőtartásdij iránti igényt is érvényesített, mert daczára annak, hogy az . . . iratok szerint 1908. évi február hó 7-én 2384/1908. sz. a. indított keresetében a maga részére 1908. évi január hó 1-től kezdve végleges nőtartásdijat kért megítélni, az ideiglenes nőtartás iránti perben keresetét sem a február hó 28-iki, sem az április hó 2-iki szóbeli tárgyaláson le nem szállította, ellenben az 1908. évi április hó 10-én hozott Ítélet alapján a havi 200 koronát 1908. szeptember haváig bezárólag felvette felperestől viszont anélkül, hogy a végleges nőtartásdij iránti keresetét azon összeggel, illetve ezen időre vonatkozólag leszállította volna. Nem hivatkozhatik tehát alperes arra, hogy az 1908. évi február hó 1-től szeptember hó 30-ig terjedő időre felvett 1600 korona az ő természetbeni eltartásának egyenértékét képezi és ő azt felelte, mert a fentiek szerint kétségtelen, hogy ezen időre őt már ideiglenes, hanem végleges nőtartásdij illette meg. Már pedig a végleges nőtartásdij nem képezi a természetbeni tartás egyenértékét, hanem kárpótlást képez azon anyagi előnyökért, melyekben a nő a házassági kötelék fennállása alatt részesült és csak kisegítő jellegű, mert csak akkor és amennyiben életszükségleteit társadalmi állásához mérten saját jövedelméből fedezni képtelen, mert csak ez esetben okoz neki a házasság felbontása oly vagyoni veszteséget, melynek pótlására a férj biróilag kimondott vétkessége alapján köteles. Mindezek alapján az 1600 koronára vonatkozólag a tartozatlan fizetés jellegét és ennek folytán felperes visszakövetelhetési jogát megállapítani kellett. A kir. üélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét az abban felhozott indokok alapján helybenhagyja. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét az elsőbiróság ítéletéből átvett indokok alapján helybenhagyja. (1912. május 29-én, 5000/1911. sz.) A váló- vagy bontóperben hozott ítélet az ideiglenes nőtartás iránti perben hozott Ítéletet a törvénynél fogva hatályon kivül helyezi. C. I. G. 580/900. (Uj Dtár I. 93. I.) és az itt felhívott esetek. C. 4831/910. (Gr. XVII. 99. 1.) Hozomány. Tervezet 107—129. §. 177. A hozománynak törvényen alapuló rendeltetése, hogy a házassági terhek könnyebb viselésére szolgáljon. Az egymástól különélő, közös háztartásban nem levő házastársaknak csakis jogilag fennálló házasságában a hozomány nem szolgálhatja azt a különlegesen megjelölt czélt, amelyre egyedül rendelve van. Ebből önként következik, hogy a még át nem adott hozomány és a hozománynak még át nem adott kamata iránti követelésnek jogszerű érvényesítése ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az érvényesítés