Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

62 Közigazgatási biróság pénzügyi osztályának határozatai mellyel a fennálló törvények értelmében a nyereséget apasztani nem lehet s így az üzleti kiadásnak el nem fogadható, avagy a kimutatott nyereség egy része nem fordittatott-e oly czélra, hogy az osztalék apasztásaként elfogadni nem lehet. Ekként megállapítható az ily vizsgálatnál illetve bírálatnál, hogy a nyereséget apasztó üzleti kiadásnak csakis azok a tételek fogadhatók el, melyek valóságos kiadást képeznek s melyeket a pénzintézet — mint ilyeneket — kiadni, illetve a vonatkozó czélra felhasználni köteles; ezek közé tartozik a tisztviselők, továbbá az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagoknak az alapszabályokban biztosított akár százalékos, akár állandó összegű jutalék, mert ezek a közgyűlés által már a mérleg lezárása után állapittatnak meg és adatnak ki, mint az üzleti nyereséget terhelő köteles kiadások, a nyereséget s igy az osztalékot is kétségtelenül apasztják. Ellenben a nyereségnek akár egészben, akár bizonyos részének tartalékalapba való helyezése az itt fenforgó kérdés szempontjából és a beutalás időpontjában egy tekintet alá esik azzal, mintha a tartalékalapba helyezett összeg a részvényeseknek osztalékképpen tényleg kifizettetett volna. (Kb. 11663/911. P. s/ám.) 1869 : XVI t.-cz. 19. §. 122. Az osztalék-szelvények után járó illeték kiszámításánál az 1869. évi XVI. törvényczikk 19. §-ának rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha ily módon több illetéket kellene is fizetni, mint naptól kezdve késedelmi kamat jár. (Kb. 1911. május 5. 5632/1911. P. sz.) 123. A szelvényilleték azon a napon válik esedékessé, amelyen az osztalékot fizetni kell és ha 14 nap alatt be nem fizetik, a 15. naptói kezdve késedelmi kamat jár. (Kb. 1911. május 5. 5632/1911. P. sz.) 1881: XXVI. t.-cz. 20. §.; 1881 : XLI. t.-cz. 64. §. A magyar királyi közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 33. számú döntvénye. Kérdés: Az 1881. évi XXVI. törvényczikk 20. §-ának negyedik bekezdésében, illetve az 1881. évi XLI. törvényczikk 64. §-ának első bekezdésében meghatározott illetékmentesség kiterjed-e arra a vagyonátruházásra is, amely az állam, törvényhatóság, község javára, a kisajátítási jog kérelmezése nélkül kötött kisajátítási egyezség utján oly közérdekű czélra létesül, amelyre törvény alapján kisajátításnak van helye. Határozat: Az 1881. évi XXVI. törvényczikk 20. §-ának negyedik bekezdésében, illetve az 1881. évi XLI. törvényczikk 64. §-ának első bekezdésében meghatározott illetékmentesség kiterjed arra a vagyon-