Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

60 özigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai 20. és 43. §.; illetékdijjegyzék 92. tétel. 115. Zálogjog törlési kérvényen az illetéki díjjegyzék 92. tételének rendelkezései szerint lerovandó okirati bélyeget átírni nem szükséges. (5976/1911. P. szám.) 1868 évi illetékszabályok 69. §-a és 1882. évi illetékszabályok 59. §-a. 116. Bélyegmentesség, illetve bélyegfeljegyzési jog csak olyan ügygondnokot illet meg, aki ismeretlen belyen tartózkodó vagy szegény fél részére rendeltetett ki. (5290/1911. P. szám.) Végrehajtás során kinevezett zárgondnok benyújtott számadásainak bélyegmentessége Kb. 12266/909. sz. (Gr. XVII. 86. 1. 59. §. 117. Ha a bélyegi el jegyzési- jog megszűnését előidéző körülmény bejelentését a fél elmulasztja, az emiatt utólag kirovandó illetéket a megbatalmazott ügyvédtől követelni nem lehet. (11.056/1911. P. sz.) 99. és 100. §§. 118. A megvett ingatlannak az eladó adósságai miatt biréi árverésen való eladása nem egyenlő joghatályu az adásvételi jogügylet kölcsönös visszavonásával vagy annak birói megsemmisítésével s igy a vételi illeték törlésének sem a bélyegtörvény 99. §-a, sem a 100. §-a szerint helye nincs. (8122/1911. P. szám.) Illetéktörlés ingatlanok iránti jogügyletek visszavonása esetén. Uj Dtár X. 290 1. Kb. 15923/909. P. sz. (Gr. XVII. 76. 1.); 8847/98. (Gr. V. 583. 1.) 100. §. 119. Ha a jogügyletet birói Ítélet érvénytelennek nyilvánította, az illeték visszatérítését, ha a befizetéstől 3 év elmúlt is, az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül még vissza lehet kérni. (9075/1911. P. szám.) V. ö. Kb 16.869/97; 17.794/908. (Uj Díár X. 291. 1.). 138. §. b) pontja; illetékdij jegyzék 95. tétel. 120. A haláleseti vagyonátruházási illeték nyilvántartása jogosan igényelhető akkor is, ha azt az illetéki díjjegyzék 95. t. B. pontja 3. jegyzete értelmében 4.3%-kai irták is elő. Kb.: A bélyeg s illetékszabályok 138. §-ának b. pontja értelmében midőn valamely tárgy (ingatlan) tulajdona, a haszonélvezeti jog szolgalmával, visszteher nélkül, oly személyre ruháztatik át, ki a haszonélvezővel nem ugyanazon egy háztartásban él, ez esetben a