Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

44 Közigazgatási határozatok 49. Horvát-Szlavonországban történt marhalevél nélküli vétel miatt a magyar hatóságok kihágási eljárást nem alkalmazhatnak s nevezett területnek tilalmas részeiből való átszállítás csempészetet képez, melynek megbüntetése már a marhalevél nélküli szállítás megtorlását is magában foglalja. (Földmivelésügyi miniszter 1912. évi 21.104. sz. határozata.) 50. A hamisítást tiltó 1895. évi XLVI. t.-cz. alapján kiszabott büntetés a büntető novella alapján nem függeszthető föl akkor, ha a kihágás szándékosan követtetett el. (Földmivelésügyi miniszter 54.258/911. sz. Ítélete.) 51. Tejnek (vízzel való) meghamisítása és ily állapotban való eladása nem két, hanem egy folytatólagos deliktumot képez s ez okból nem is büntethető az 1895. évi XLVI. t.-cz. 3. §-nak a) és c) pontja alapján, hanem csak az idézett egyik pont alapján. (Földmivelésügyi miniszter 1911 október 24. 55.398/911. szám alatt kelt Ítélete. Lásd F. M. 24428/909. sz. határozatát (Gr. XVII. 47. 1.) 52. Aki lefölözött és ezenfelül vizezett tejet árul, az kétrendbeli kihágást követ el s mindkét kihágásért az 1895. évi XLVI. t.-cz. 3. §. c) pontja alapján az összbüntetés szabályai szerint büntetendő, tehát az elzárás vagy az ezt helyettesítő pénzbüntetés egy összegben (egy számban) az önálló büntetési nemként szereplő pénzbüntetés pedig külön-külön taglalva állapítandó meg. (Földmivelésügyi miniszter 95.721/909.) 53. A mesterséges ételzsirok árusítására vonatkozó szabályok nem ismerése a büntethetőség kérdésénéi mentő körülmény nem lehet. (Földmivelésügyi miniszter 1911. évi 87.932. sz. határozata.) 54. A szeszélesztő hamisítása tilos, ha azonban a keményitőtartalom 30 százaléknál nem nagyobb, kihágási cselekmény fenn nem forog, ha csak az eladó az élesztőt nem olyan név alatt árusítja, melyből az abszolút keményitőmentesség következtethető volna. (Földmivelésügyi miniszter 1911. évi 55.423. sz. határozata.