Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Kihágási ügyek 45 55. Az üzemtulajdonos kihágási vétkességét meg nem szünteti az a körülmény, hogy a kihágást megállapító törvénytelenség nem az ő fizikai ténye, ha ezt a törvénytelenséget köteles gondossággal elkerülhette volna. (Kereskedelemügyi miniszter 1911. évi 89.990/IV. sz.) 56. Olyan kihágási ügyek, melyeknek sem alanyi, sem tárgyi tényálladéka semmiféle összefüggésben nincsen, egy tárgyalás keretébe nem vonhatók s egy ítéletben el nem bírálhatók. (Kereskedelemügyi miniszter 1912. évi 87.610. sz. a.) 57. Noha a kihágási Ítélet indokolása ellen is van fölebbezésnek helye, de abban az esetben, ha a felsőbb hatóság az alsóbb fokú ítéletnek megokolását nem találja helyénvalónak, ezt nem Ítéletének rendelkező részében megváltoztatandó rendelkezés alakjában hivatott tenni, hanem pusztán a megokolásban. A biztosítási kötelezettség hatálya a kollégium által föntartott konviktus alkalmazottaira is kiterjed. (Kereskedelemügyi miniszter 1912. évi 91.480— 1911. szám.) 58. Jogerős büntetőparancscsal befejezett kihágási ügyben ujrafölvételnek helye nincs. (Kereskedelemügyi miniszter 1912. évi márczius hó 18-án 11.708/VI/D. sz.) 59. Senkit olyan eljárási költség viselésére kötelezni nem lehet, mely téves feljelentés alapján egy más személy ellen megindított s lefolytatott kihágási eljárás során merült föl. (Kereskedelemügyi miniszter 1911. évi 92.450. sz. határozata.) 60. Az ügyészi megbízott személyesen köteles ellátni a vád képviseletét. (Belügyminiszter 1911. évi 1450. sz. határozata. 61. Rendőri büntetőügyben halasztás, illetőleg a büntetés félbeszakítása iránt benyújtott kérelem felett elsősorban az elsőfokú bíróság illetékes határozni. (A m. kir. belügyminiszter 1911. évi 2708. sz. határozata.