Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

2ö Közigazgatási határozatok uton egy további minősítési kellék statuálása sértené a törvényhatóságoknak az 1886. évi XXI. törvényczikk 3. §-ában lefektetett sarkalatos önkormányzati jogát és ennek a jognak keretében a tisztviselők szabad választását, mi csak törvénynyel korlátozható és szorítható meg. A panaszló az állami és törvényhatósági alkalmazottak nyugdijviszonosságából igyekszik levezetni azt, hogy a 40 évi korhatár s ezzel kapcsolatban a korengedély a törvényhatósági tisztviselőknél is fennáll. A törvényhatósági tisztviselői választás kérdése azonban az állami nyugdíjazás kérdésével annyival kevésbé hozható kapcsolatba, mert az államnak teljesen szabad elhatározásától függ, hogy törvényhatósági tisztviselőt állami tisztviselővé kinevez-e s amennyiben valamelyik törvényhatósági tisztviselőnek állami tisztviselővé való kinevezése az illetőnek előrehaladott életkorára s ezzel kapcsolatban a nyugdíjazásnak rövidebb idő alatt bekövetkező szükségére való tekintettel anyagilag terhesnek látszik, az állam az illetőnek kinevezésétől egyszerűen eltekinthet. Amennyiben pedig az illetőt mégis kinevezné, a kinevezett az állami tisztviselőknél kedvezőbb helyzetbe nem jut, mert az 1907. évi LIX. törvényczikk 4. §-a szerint a törvényhatósági szolgálatból átvett állami alkalmazottak és hozzátartozóik ellátási igényeinek megállapításánál az 1885. évi XI. törvényczikk, az állami szolgálatból átvett törvényhatósági alkalmazottakra nézve pedig annak a törvényhatóságnak a szabályrendelete irányadó, melynek szolgálatában az illető alkalmazott utoljára állott s i<?y nincsen akadálya annak, hogy az állam a nyudíjazáskor az 1885. évi XI. törvényczikk 3. és 29. §-ában a korengedélyesekkel szemben megállapított megszorító rendelkezéseket alkalmazza azzal a törvényhatósági szolgálatból átvett állami alkalmazottal szemben, ki eredetileg 40. életévének betöltése után választatott meg törvényhatósági tisztviselővé s ki, ha eredetileg állami tisztviselő lett volna, csak korengedély mellett lett volna kinevezhető. (3958/911. K. szám.) V. ö.: Uj Dtár X. k. 174—175. I. 1886 : XXI. t.-cz. 10. és 19. §§. 11. 1. A miniszternek jogában áll azt a tervet megszabni, melynek teljesítése esetére az oly törvényhatósági bizottsági határozatot jóváhagyni hajlandó, mely törvény szerbit csak kormányhatósági jóváhagyás után bajiható végre. Viszont a törvényhatóság jogában áll ezt a feltételt nem teljesíteni s ezzel az egész eljárást abbanhagyni. A miniszter nem sérti tehát a törvényhatóság önkormányzati jogkörét, ha az ily határozatot a jóváhagyás feltételének közlése mellett feloldja. 2. Utcza szabályozási terv megállapítása közmüvek létesítésének fogalma alá esik.