Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

20 1899 : XV. t.-cz. a m. kir. Curia e panaszpont tekintetében azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy ha bizonyittatnék is, hogy Farkas Pál valamely öszszeget a takarékpénztárnál el is helyezett, Farkas Pálnak vitatott részessége a kér vény i tényelőadások alapján megállapítható amúgy sem volna, mert a kérvényben nincs tényállitás arra, hogy névszerint kik azok a választók, kiknek megvesztegetésére, etetésére és itatására a pénz állítólag letétetett és hogy Farkas Pál egyenes utasítást adott arra, hogy az állítólag letett pénz előtte valamely névszerint megjelölt választónak eczélból való megnyerésére használtassák fel. Kérvényezők a kérvény VI. fejezetében azt adták elő, hogy Fodor Gyula főszolgabíró és Imre István szolgabíró Jánk Torna benczenczi választónak azt az ígéretet tették, hogyha Farkas Pálra szavaz, vagy a szavazástól tartózkodik, az előttük folyamatban levő mezőrendőri kihágási ügyét javára fogják elintézni akkép, hogy a büntetéstől és kártérítéstől megmeneküljön; és Jánk Torna Aponcza Yuon előtt beismerte, hogy ezen igéret folytán tartózkodott a szavazástól. A m. kir. Curia erre a tényállításra a bizonyítási eljárást nem rendelte el; mert a törvény 3. §-a 11. a) pontja szerint ez az érvénytelenségi ok akkor állapitható meg, ha a közhivatalnok hivatali alárendeltjeitől eltekintve bármely választót hivatali hatáskörébe eső cselekvénye, vagy mulasztása, illetőleg ezekre vonatkozó Ígérete vagy fenyegetése, vagy pedig hivatali hatalmának felhasználásával bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra bírt, vagy hivatali hatalmával élve kényszeritett. Az 1894. évi XII. t.-cz. 103. §-a 2. pontja 2-ik bekezdése szerint a főszolgabírónak mezőrendőri ügyekben, még a Il-od fokban hozott határozata is felebbezhető, miből következik, hogy az érdekelt fél, kinek jogára a határozat esetleg sérelmes, a határozat ellen jogorvoslattal élhet. A mezőrendőri kihágások végleges elintézése tehát a főszolgabíró hivatali hatáskörébe nem tartozván, a panaszolt tényállitás a felhívott törvényszakasz szerinti érvénytelenségi ok megállapítására nem alkalmas. 8—10 embernek a választásra vonatkozó intézkedések czéljából való bizalmas értekezlete az izgatás büntetőjogi szempontjából gyülekezetnek nem tekinthető; — A kérvény X. fejezetében kérvényezők a törvény 3. §-a 16. pontjának felhívásával azt panaszolják, hogy dr. Klein Ármin választási elnök a C. 7. alatti hirdetményt bocsátotta ki és ennek 2-ik pontja értelmében 1910. évi május hó 27. napjától kezdve a járáshoz nem tartozó egyének a községekbe be nem mehettek és e hirdetményben felhívta a közönséget, hogy a választók biztonsága érdekében a rendőrkapitányt, ki a Farkas-párt notórius kortese volt, támogassa; előadták továbbá, hogy a választás napján a rendőrkapitányra bizta a rend fentartását, kinek azon bejelentésére, hogy a Vlád-párti bizalmi férfiak a folyosón korteskednek, az elnök utasítást adott,