Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Az állam, a törvényhatóságok és községek felelőssége 209 bírálásába, csakis az 1886 : XXI. t.-cz. 89. §-a esetében bocsátkozhatnak. Az ily sérelemért közvetlenül a törvényhatóság ellen, a tisztviselő előleges perbevonása nélkül inditott keresetnek nincs helye. A budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa: Az irányadó tényállás szerint a felperes által képviselt volt úrbéres közönség azon vagyonának megállapítása körül, amely vagyont Foktő község pénztárában kezeltek, B. K. járási számvevő is közreműködött. A nevezett számvevő 500 K kiküldetési költségének viselésére az alperes vármegyének alispánja a volt úrbéres közönséget kötelezte és ezt közigazgatási uton be is hajtotta. A felperes azt állítja, hogy ő sem a vármegyének, sem a nevezett számvevőnek -a munka teljesítésére megbízást nem adott és azt vitatja, hogy a vármegye alispánja illetéktelenül járt el, oly módon, hogy az állítólag a felperes, mint magánjogi személy javára teljesített munkával kapcsolatos költség viselésére a felperest kötelezte. Ebből kiindulva a felperes azt kéri, hogy az alperes a jogtalanul behajtott 500 korona kiküldetési költség és 28 korona 29 fillér behajtási költség visszafizetésére köteleztessék. A felperes a keresetét tehát lényegileg arra alapította hogy az alperes törvényhatóság egyik tisztviselője, hivatalos intézkedéssel, a felperes magánjogi viszonyaiba illetéktelenül beleavatkozott és a felperest az 528 korona 20 fillér fizetésére jogtalanul kötelezte. A törvényhatósági tisztviselők által hivatalos minőségükben hozott határozatok felülbírálására a kir. bíróságoknak hatáskörük nincs és az ily határozatok által okozott vagyoni sérelem elbírálásába csakis az 1886. évi XXI. t.-cz. 89. §-a esetében bocsátkozhatnak. Az ily keresetek azonban elsősorban az illető tisztviselő ellen inditandók, mert az idézett törvény 91. §-a értelmében a törvényhatóság csak akkor tartozik kártérítéssel, ha a fél az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégítést nem nyerhetne, vagy pedig ha nem lehetne kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak. A most idézett 91. §-ban meghatározott esetek egyike sem forogván fenn, annak érdemi elbírálása nélkül, vájjon a felperes birói uton orvosolható sérelmet szenvedett-e? a közvetlenül a törvényhatóság ellen intézett keresetet el kellett utasítani. Az előadottakból kitűnik azt is, hogy az ügynek ilykép való elbírálását valamely hivatalból figyelembe veendő pergátló ok nem akadályozta. (Bpesti kir. tábla 1911. okt. 21. G. 166/911.) V. ö.: C. I. G. 510/902.; I. G. 465/901. (Ui Dtár II. 117. 1.); C. 894/908. (Gr. XVI. 373. 1.); C. I. G. 249/905. (Gr. XIII. 420. 1. G. XI. 96. 1.) Kincstár felelőssége az alkalmazottja által okozott kárért C. 5196/910. (Gr. XVIII. 322. 1.) Lásd még ö. D. V. 781—784. 1. Döntvénytár. 1912.