Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

A szerződések tárgya 161 hogy az egyéni, illetve ipari szabadságot teljesen megsemmisitse és hogy a korlátozás a szerződő felek üzleti érdekeinek a védelmére szükségesnek mutatkozzék. Ebből a szempontból vizsgálva a szóban forgó szerződést, tekintettel arra, hogy az csak egy évre köttetett, csak Budapest területére terjedt ki, a szerződők nem voltak korlátozva abban, hogy mennyi munkát végezzenek, csupán abban, hogy kötelesek voltak a bizottság költségvetését elfogadni, s az aránytáblában meghatározott mennyiségen felül elvállalt munka után kötelesek voltak 15%-ot az egyesülésnek befizetni, e mellett a szerződők kölcsönös egyéni érdekeiről is gondoskodva volt, mert a munka odaítélésénél a bizottság köteles volt a pályázók eddigi összeköttetéseit figyelembe venni és mérlegelni az egyéb figyelemre méltó körülményeket is, továbbá a bizottság nem szabhatott oly árajánlatot, amely mellett a munka a pályázónak ártulkövetelés miatt ne lett volna odaítélhető, végül a bizottság által megállapított ártételekből az ajánlatot tevő az alkudozások folyamán 2%-ot engedhetett, ezekre való tekintettel a szerződés nem volt oly korlátozó, hogy az egyéni, illetve az iparszabadság szempontjából ne lett volna megengedhető és nem is ment tul azokon a határokon, amelyek a szerződő felek üzleti érdekének egymással szemben való megóvása és az oktalan verseny meggátolása végett szükségesnek mutatkozott. A mi másodszor a fogyasztó közönség kizsákmányolására irányuló czélzatot illeti, ezt a gyakorlat akkor látta fenforogni, ha a szerződők avégből egyesültek, hogy a közfogyasztás alá eső valamely árunak a kereslet és kínálat szerint alakuló rendes forgalmi árát a gazdasági helyzet által nem indokolt mértékben lenyomják, illetve emeljék. A szóbanforgó szerződés a bevallott czélja szerint első sorban nem az áralakulást, hanem a munkának az egyenletes megosztását vette czélba. Kitűnik ez az aránytáblából és a szerződés 5. pontjának a határozmányaiból, mert hiszen a költségvetések megállapításaival azt igyekeztek befolyásolni, hogy a munka az ajánlattevők melyikének Ítéltessék oda; igaz, hogy a minimális tarifatételek megállapításával befolyásolták az áralakulást is, de a szerződésből nem tűnik ki, hogy ennek az ármegállapításnak a közönség kizsákmányolására irányuló jellege volt s azt alperes maga sem állította. Kétségtelen ugyan, hogy a kartell-szerződésnek a bevallott czélja a közönség kizsákmányolására irányuló meg nem engedett czélt is takarhatott, de ezt alperes, ámbár ennek a bizonyítására módja lett volna, nem állította és nem bizonyította. Kétségtelen az is, hogy minden kartell természetű egyesülés magában hordja annak a lehetőségét, hogy a monopolisztikus helyzete által elért hatalmat a közönség kizsákmányolására használja ki, s közel felkvő az a feltevés, hogy a vagyoni érdekben rejlő erős rugónál fogva ezt a lehetőséget a legtöbb esetben ki is fogják használni és ennek a mérlegelése helyén is van akkor, mikor valaDöntvénytár 1912. n