Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

133 Dologi jog hitbizományi biróság jóváhagyásával kötelezte. Az alperes pedig nem is e megtérítés követelésének jogosságát tette vitássá, hanem csakis a követelés összegét és azzal szemben, azonfelül, viszonkeresetet is támasztott ugyanama haszonbérleti szerződés alapján. Nincsen szó tehát a hitbizomány haszonélvezőjével szemben uj jogok vagy kötelezettségek megállapitásáról, még kevésbbé a hitbizomány állagát bármily szempontból érintő uj jogviszony megteremtéséről, hanem csakis egy a hitbizományi biróság részéről a hitbizomány összes érdekeinek megfontolása után már jóváhagyott haszonbérleti szerződés egyik vitássá tett pontjának eldöntéséről. E végből pedig a hitbizomány gondnokának és várományosának perbevonása éppen olyan kevéssé szükséges, amint az alperes bérbeadó is az eme szerződésből eredő jogait is perben vagy peren kivül a felperessel szemben a nevezettek perbevonása nélkül érvényesíthetné, aminthogy viszonkeresetét is anélkül emelte volt ... Nem változtathat a felülvizsgálati birósági jogi álláspontján az a körülmény sem, hogy az L) alatti szerződés XIII. pontja szerint a kérdéses épületek becsértékét a hitbizomány tartozik megtériteni. Mert nem is tekintve, hogy a felperes keresete nem az L) alatti szerződésen alapszik, hanem az azt megelőző, a hitbizományi biróság részéről 3952/1893. sz. alatt jóváhagyott szerződésen, amelynek XII. pontja értelmében a megtérítés a bérbeadó kötelessége: valamely szerződéses jogviszony és az ebből eredő jogok meg kötelezettségek értelmezésénél nem a használt szavak betűit, hanem az egész jogviszony lényegét és az azt szabályozó jogtételek igazi szellemét tartozik a biró Ítélkezésének alapjává tenni. Már pedig a szóban forgó haszonbérleti jogviszonyt mint bérbeadó nemcsak a szerződések szószerinti tartalma szerint, hanem a hitbizomány jogi természetéből kifolyóan az alperes gróf A. D., mint a hitbizomány mostani haszonélvezője teremtette meg, abban a jogkörben, amely őt az idézett udvari rendelet 14. §-a értelmében mint a hitbizomány birlalóját megilleti és amely azonos a haszonvevő tulajdonos jogkörével. A szerződésben vállalt kötelezettségek és az abban számára biztositott jogok ezzel a minőségével kapcsolatosak és attól el nem választhatók, a hitbizományi uradalmat mint ilyent pedig annyiban érintik, hogy a szerződés csak a hitbizományi biróság jóváhagyásával válhatott joghatályossá éppen avégből, hogy az abban megszabott jogok és kötelezettségek már a szerződésnél fogva a hitbizomány későbbi haszonélvezőjére is átháruljanak. Mivel pedig a hitbizományi gondnok és a várományosok meghallgatása csakis az utód érdekeinek megóvására lenne szükséges, ezeket az érdekeket pedig a hitbizományi biróság már a haszmb^ileti szerződés jóváhagyásakor is kötelességszerűen mérlegelte; mivel ezt a szerződést a felperessel a dolog természeténél fogva nem a jogi személyt nem alkotó hitbizomány kötötte meg, hanem annak birtokosa, illetve haszonélvezője, vagyis az alperes; mivel abban a szerződésben kötelezettségeket csak az alperes vállalt magára, abból jogokat csak ő szerez; mivel e kötelezettségek és jogok a megtörtént