Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)
Szolgalmak 137 Jóváhagyás következtében az 1869. április 7-iki igazságügyminiszteri rendelet 17. §-a értelmében az utódokra is áthárulnak; a felebbezési bíróság anyagi és eljárási jogszabályt sértett meg, midőn kimondotta, h°gy a felperes keresete a hitbizomány gondnokának perbevonása nélkül érdemben el nem bírálható és amidőn ennek következtében a peres ügy tényállásának megállapításába nem bocsátkozott . . . . (1912. jiinins 14-én, 42. G. sz.) Hitbizományi gondnok kinevezésénél elsősorban az utódok, illetve várományosok javaslata veendő irányadóul. C. 4966/95. (Uj Dtár I. 517. 1.) Aki a hitbizomány birtokosával annak hitbizományi utódlása tekintetében perben áll, hitbizományi gondnokul ki nem nevezhető. 5750/911. Elvi. (Gr. XVIII. 207. 1.) Nemcsak a hitbizomány jelenlegi birtokosát, hanem a hitbizományi utódokat is terhelő vagyonjogi kötelezettség megállapítását czélzó perekben a hitbizományi gondnoknak az utódok képviseletében feltétlenül perben kell állania. C. 2318/908. I. p. t. (Gr. XVI. 233. I.) V. ö. még C. 4542/906. (Gr. XIV. 622. 1.) 251. A királyi jóváhagyással ellátott hitbizományi alapítólevélben megállapított jogutódlási rendelkezéssel szemben nem jöhet tekintetbe az alapitóknak korábban kelt, de királyi jóváhagyást nem nyert végrendeletében megállapított és az alapítólevéltől eltérő öröklési rend, még akkor sem, ha a királyi jóváhagyást kérő örökösök az alapítólevél kelte után létrejött egyezségben a végrendeleti intézkedéseket magukra nézve kötelezőknek elfogadták. (C. 1911. decz. 19. 5191/911. sz. a. I. p. t.) Hithizomány királyi jóváhagyásának nem kérése. C. 4773/75. (Uj Dtár I. 514. 1.) C. 6513/89.(Ugyanott I- 517. 1.) — Hitbizományi vagyonra vonatkozóan hagyatéki tárgyalásnak nincs helye. C 3221/900. (Uj Dtár I. 516. 1.) Szolgalmak. Tervezet 686—784. §. 252. I. Házi és általában telki szolgalomnak keletkezéséről csupán másnak tulajdonában levő házra és telekre vonatkozó valamely jognak gyakorlása esetében akkor lehet szó, ha van egyfelől szolgáló, másfelől pedig 'uralkodó ház és telek. Ellenben fogalmilag ki van zárva, hogy valaki telki szolgalmat a tulajdonában levő ingatlanra nézve gyakoroljon. — Ha két szomszédos épületnek ugyanazon tulajdonosa volt, s az egyik háznak csúcsát betetőző párkányszegélyzet az utóbb másnak eladott másik háznak, a két épületet elválasztó falára támaszkodik: az eredeti tulajdonos a párkány zatnak a falra támasztásában érvényesült jogot nem szolgalomképen vette igénybe, hanem a korábbi állapotnak ez a további fentairtása az alperes tulajdonában megmaradt szomszédos ház birtoklásának az addig is követett módon való folytatásául jelentkezik. — II. Öszszeépités esetében, hacsak maga az összeépítés akkor, mikor foga-