Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

132 Dologi jog a tulajdonos személyében történt változást a szolgáló telek tulajdonosa csak akkor vetheti ellen, ha bebizonyítja, hogy ő a terhelő ingatlan tulajdonát a már megszerzett szolgalom tkvi bejegyzése előtt a nyilvánkönyvekbe helyezett bizalom alapján vásárolta. C. 11924/93. (Uj Dtár I. 528. 1.) V. ö. még C 6267/845448/87. (Ugyanott I. 528—529 1.) Közös tulajdon. Házközösség. Közbirtokosság. Vagyonközösség megszüntetése iránti per. (Tervezet 683—685. §§.) 245. A közös tulajdon használata magyar jog szerint nem az osztrák polgári törvénykönyv 833. §-a szerint van szabályozva, hanem általános jogszabály az, hogy külön megállapodás hiányában, a közös tulajdon tárgyáról csak a tulajdonostársak összessége dönthet joghatálylyal, az egyetértés hiánya pedig okul szolgálhat a közösség megszüntetésére. Az ingatlan egy része árverési vevőjének joga nem terjed ki annyira, hogy ő tekintet nélkül tulajdonának hányadára és tulajdonostársainak érdekére és akaratára, egyoldalúan követelhesse a tulajdon egész tárgyára kiterjedő osztatlan bérleti jognak megszüntetését, tehát tulajdonostársainak az általuk élvezett gyümölcsöktől is megfosztását akkor, amikor arra a végrehajtást szenvedőnek sem lett volna törvényes vagy szerződéses joga. Nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy az árverési feltételek a bérleti jogról mitsem tartalmaztak és hogy emiatt sem a tulajdonostársak, sem a végrehajtást szenvedők jogorvoslattal nem éltek. Mert az 1908 : XLI. t.-cz. 24. §-a értelmében a tulajdonostársak külön kérelme hijján az árverést ebben az esetben csakis a végrehajtást szenvedőknek hányadára, a szóbanforgó ingatlan 7« részére rendelték el, a felperes tehát csakis ezt a hányadot szerezte meg tulajdonul és csakis ezt a hányadot illetően gyakorolhatja az árverési vétel utján tulajdonosnak jogait. Ámde a felülvizsgálat alatt álló ügy érdeme szempontjából sem az árverés elrendelésének, illetve az árverési hirdetmény kibocsátásának körülményeire, sem az árverési feltételekre viszanyulni annál kevésbbé lehet, mert ennek a jogvitának lényege kizáróan a felperesnek, mint immár tulajdonostársnak a közös ingatlan körül gyakorolható jogkörét érinti, ezt a kérdést pedig nem a végrehajtási eljárásnak szorosan értelmezendő különös szabályai, hanem a magánjognak általános rendelkezései alapján kell eldönteni. (C. 1912. június 27. G. 152/912.) Ellenkező a korábbi gyakorlat: Közös vagyon keezlésének módja iránt rendszerint a tulajdonostársak többsége határoz. C. 1708/900. (Ui Dtár I. 308. 1. Dtár uj f. XV. 20.) C. 4385/86. (Ugyanott 433. 1.) A szövegben közölt határozattal ellentétben a budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa kimondta, hogy osztatlan állapotban levő ingatlan társtulajdonosa a bérlet felmondására is jogosítva van. Dtár III. f. XXVII. 272. Lásd még C. 3476/909. (Gr. XVII. 193. 1; Uj Dtár I. 437. L