Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Kötelmj jog következése folytán a próbaéven tul is ideiglenes alkalmazásban hagyott felperes az alperes részéről a próbaév eltelte ntán is, an­nak tetszése szerint bármikor el volt boesátható. (C. 1910. szep­tember 9. 2053/P. 1910.) Ha a határozott időtartamra kötött szolgálati szerződésben fel­mondási idő is köttetett ki, a szerződés a megbatározott időtartamon belül is kikötött felmondási idő betartásával felmondható és ekként megszüntethető. G. 8767/906. sz. (Gr. XV. 445. L) A szerződés időtar­tamául egy próbaévet kikötni és fenntartani azt, hogy az egyik fél a szerződéstől a próbaév folyama alatt törvényes ok nélkül elállhasson, ez a kettő kizárja egymást. G. 656/87. (Gr. VIII. 951. 1.) 447. Vasúti alkalmazott házasságonkivüli együttélés miatt szolgálatából el nem bocsátható. Keresk. és váltátvszék: A felperes véglegesen alkalmazott hiva­talnoka volt az alperes társaságnak . . . Alperes a szolgálatot felpe­resnek a szolg. rendtartás 43. §-ának 3. pontjára való hivatkozással az 1906. deczember 22-én 8012/A. sz. a. kelt levéllel felmondotta . . . A 99.992/904. sz. Ítélettel eldöntött perben 2-/. alatt csatolt szolgálati rendtartás 43. §-a értelmében az alperes társaság véglegesen alkalma­zott hivatalnokainak, a minő felperes is, a szolgálatot csak az ott 1—5. pontok alatt meghatározott esetekben mondhatja fel. A felmondó ha­tározatban felhívott 3. pont szerint akkor, ha fegyelmi vagy szolgálati uton megállapittatott, hogy a hivatalnok a szolgálatnak az intézet érdekei s tekintélyének megfelelő ellátására alkalmatlan. Alperes maga is előadta, de a 2. •/. és 3. •/. alatti okiratokból is kitűnik, hogy felperesnek a szolgálatra való alkalmatlanságát nem fegyelmi, hanem szolgálati uton állapitotta meg, mert a 3.-/. alatti javaslatot nem fegyelmi bizottság, hanem szakbizottság hozta. Az alkalmatlanságnak szolgálati uton való megállapítása any­nyit jelent, hogy a megállapítás felperessel szemben alperes tényének tekintete alá tartozik és így a perben korlátlanul a bírói elbírálás kö­rébe tartozik az a kérdés, hogy az alperes részéről a felmondás okául felhozott tény, azaz a szolgálatra való alkalmatlanság fennforog-e, vagy sem? A 3.-/. alatti határozatban, a 2.7. alatti vizsgálati jegyzőkönyv adatai alapján tényként meg van állapítva, hogy felperes M. M. volt állomásifőnök nejével közmegbotránykozást okozó módon viselkedett, amiért M. M. neje ellen válópert indított, továbbá, hogy felperes az Özvegygyé lett M. M.-néval házasságon kívül közös háztartásban élt, és felebbvalói felhívása ellenére sem ezt az együttélést megszüntetni, sem házasságra lépni nem volt hajlandó. A csatolt korábbi perek adatai szerint az M. M.-néval lefolyt botrányos eset 1897. évben történt. Alperes közvetlenül a botrány után felperesnek nem mondott fel, sőt őt a korábbi perhez E) alatt csatolt kinevezési okirat szerint 1902. évi deczember hó 30-án előlép-

Next

/
Thumbnails
Contents