Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Vétel 285 423. Ha a kocsiút burkolása még a-ház-eladása előtt történt s a közterheket az eladó tartozott az eladásig viselni, a később a vevőre kivetett utcaburkolási járulékot az eladó a vevőnek víszszatériteni köteles. A budapesti kir. törvényszék: A pernek a felek közt nem vitás adatai szerint felperesek az Á) alatti szerződéssel megvették alperesnek a Budapest székesfőváros pesti részének sz. tkvi betéteiben foglalt ingatlanait, az azokon épült Máglya-utcza 4. sz. házzal együtt Az adásvevési szerződés V. pontja szerint az inagtlanoknak hasznai és terhei, beleértve a közterheket is, 1906. évi december 29-ig , &zmeladó czéget illetik és terhelik. A Budapest székesfőváros tanácsának 18.520/909. II. számú átirata szrint a Máglya-utcában a kocsiút és járda burkolása 1906. június hó 1-én megkezdetvén, az 1906. június 30-án be is fejeztetett s az E) és F) alattiakból kitünőleg a felperesekre, mint az alperestől az A) alatti szerződéssel megvett ingatlanok tulajdonosaira a vonatkozó szabályrendelet 19. §-a alapján 1907. évi deczember 26-án 2389. korona 49 fillér burkolási járulék vettetett ki, amely összeget felperesek az E) alattira vezetett nyugta tanúsága szerint 1908. február 22-én ki is fizettek. Kétségtelen és maga alperes sem vonja kétségbe, hogy a beburkolási járulók közterhet képez. Vita tárgyát egyedül az képezi, hogy a burkolási járulék a burkolás befejeztével azonnal, vagy csak a kivetés tényével válik-e közteherré? Budapest székesfővárosnak a közterületek burkolásáról alkotott szabályrendelete 4. §-a értelmében a székesfőváros által első izben eszközölt mindennemű burkolás után a felmerülő burkolási költség az illető közterület mentén fekvő ingatlanokat terheli s a fővárosnak burkolási járulék cimén megtérítendő. Ugyanezen szabályrendeletben (4. és 5. §§.) s az ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasításiban (7. és 10. §§.) meg van határozva az is, hogy mily területekre mily összegű kövezési járulék szabandó, annak összegszerűsége tehát már a hatósági kivetés előtt sem kétséges. Ezökből a rendeletekből, de a dolog természetéből is következik, hogy a burkolás megtörténtének tényével a megtérítési kötelezettség már beállott, a megtérítendő burkolási költség ettől az időtől fogva dologi jog természetével bíró köztartozást képez, s csak a megtérítésnek időpontja függ a számszerű kivetéstől és a fizetési meghagyás kibocsátásától. És minthogy ezek szerint a kérdésben forgó burkolási járulék a felperesek által alperestől vett ingatlanakat már 1906. június 30-án köztartozásként terhelte, amely tehát az A) alatti szerződés V. pontja szerint az alperes által volt volna fizetendő. Alperes ezt az összeget és a kifizetés napjától számított törvényes kamatát a felperesnek megtéríteni tartozik. Alperes fizetési kötelezettségének megállapítása kérdésébén