Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

280 Kötelmi jog nem bír befolyással az, hogy a szerződő felek a köztartozások tekintetében egymással elszáimoltak-e, mert alperesnek a póttárgyaláson csatolt kérdőpontjaiból kitetszőleg a vitatott elszámolás 1907. évi április havában történt, amikor még a burkolási járulék kivetve nem volt, arról tehát felperesek nem is tudhattak, következésképen az állítólagos elszámolásikor a burkolási járulékot külön szóba nem is hozhatták. A rendelkező rész szerinti döntés helyességére mutat különben az is, hogy az adásvételi szerződés megkötése alkalmával már elkészítve volt burkolás a vételár megajánlásánál nyílván tekintetbe vétetett, mert hiszen azt maga az alperes sem állítja, hogy felperesek • tudomással bírtak volna, hogy a burkolási járulék még kifizetve nincsen és igy, amennyiben ezt felpereseknek kellene viselniök, felperesek nyilván önhibájukon kívül (károsodnának. Bpesti T.: Az elsőbiróság ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. C: A másodibiróság ítéletét az abban felhívott indokok alapján helybenhagyja. (1910. október 4. 1945. sz.) Az ingatlan eladása esetében a csatornaépitési járulék azt terheli, aki az ingatlannak a csatornaépitési költség felmerültekor, vagyis a csatornaépitési munkálat befejezésekor tulajdonosa volt. (Pozsonyi T. G. 158/907. (Gr. XV. 430. 1.) 424. Aki nemcsak adósának, hanem az ugyanazon telekkönyvben szereplő hasonnevű harmadik személynek ingatlanaira is kér végrehajtást, noha a telekkönyvből a két személy különbözőségét felismerhette volna és ekként e hasonnevű, harmadik személynek ingatlan részei is árverésre bocsáttattak és azokat a hitelező mint árverési vevő szerezte meg: ezen ingatlanrészeket visszaboesátani és azokat az általa eszközölt megterheléstől mentesíteni tartozik. (C. 1910. márcz. 21. 4338/909. sz. VI. p. t.) Rosszhiszeműség árverési vételnél Gr. XVI. 324—329. 1.; 213—215. 1. — Gr. XV. 428. 1. A telekkönyv nem szolgálhat a rosszhiszeműen szerzett jogok védelmére. G. 6019/900. és 9868/90. (Gr. Vin. 229. I; Gl. I. 356. 1. és 352. 1.) 425. Ingó dolgok vételénél a jóhiszemű vevő tulajdont szerez akkor is, ha az ingót nem a tulajdonostól szerzi meg. Szolnoki tsz.: Felperes a keresethez A) a. csatolt szerződésben körülirt cséplőgép-garnitúra (kiadására kéri alperest kötelezni azon az alapon, 'hogy az az ö tulajdonát képezi, mert azt a szerződés tanúsága szerint tulajdonjogának fentartásával (pactum reservati domini) adta el id. R. G. dévaványai gépésznek, akitől alperes azt később megvette.