Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Letét mert a kölcsönügylet nem az adóslevél kiállítása által vagy az által jön létre, hogy az adós a kölcsön újítását a hitelezőtől kéri és azt a hitelező igéri, mindkettő pedig esetleg a kölcsön megvalósítása iránt intézkedik, hanem jogilag csak a kölcsönösszegnefc az adós részére megfelelő kiszolgáltatása által; következésképen az adós mindaddig, mig részére a kölcsönösszeg megfelelően kiszolgáltatva nincs, jogilag nincs elzárva attól, hogy a kölcsönt egészben vagy részben igénybe ne vegye, tehát ez esetben a kölcsönösszeget, habár őt azzal a hitelező meg is kínálta, felvenni nem tartozik és igy ha való a felperes által vitatott az a körülmény, hogy ő a 27 K 59 fil­lérrel és 1000 K-val kamatostul együtt alperest megkínálta és al­peres ezeknek átvételét megtagadta, ebből jogszerűen az következik, hogy alperes az A) alatti okirattal czélbavett kölcsönt 1027 K 59 fill. tőke erejéig meg nem kapta és igénybe nem vette, és hogy azzal az 1027 K 59 fillérrel és kamataival a felperes mint sajátjával rendel­kezhetik. Ellenben a fenn ismertetett tényállásból jogszerűen következik, hogy alperes az A) alatti okirattal czélba vett kölcsönt 2972 K 41 fill. tőke erejéig felperestől igénybe vette és meg is kapta; alperesnek erre vonatkozó megfelelő kötelezettségét meg nem szüntetheti és fel nem függesztheti az, hogy a további 1027 K 59 fillér tökét igénybe nem vette és meg nem kapta; éppen ezért erre a 2972 K 41 fillérre és ennek megfelelő járulékaira nézve felperesnek követelése jogos alap­pal bir és nem időelőtti. (1909. decz. 15. G. 200. sz.) V. ö.: C. I. G. 127/908. (Gr. XVI. 315. 1.) Letét. (Terv. 1382—1394. §.) 416. Ha a letevő a jogosult letétbe helyezés által fizetést teljesített, akkor ezzel a biztosítási szerződésből eredő kártérítési kötelezettségének mindenkivel szemben eleget tett, ezzel minden kötelezettsége megszűnt és őt, mint a fizetést kellő módon teljesí­tett adóst, az a körülmény, hogy az általa letétbe helyezett ösz­szegre többen tartanak igényt, semmi módon nem érintheti s minthogy a birói letétre vonatkozó rendelkezési jogot is elvesz­tette azáltal, hogy a letétbe helyezéssel fizetést teljesített, itéleti­leg még a letét kiutalásának tűrésére sem kötelezhető, annál ke­vésbbé kötelezhető arra, hogy a letét kiutalása körül ténykedjék. Annak a kérdésnek elbírálása, hogy az alperes által jogo­sultan birói letétbe helyezett összeg az erre igényt tartó felek közül kit illet, az összes igénylő felek perbeállása nélkül el nem dönthető. (C. 1910. évi szeptember 20. 564/V. sz.) Valamely pénzösszegnek birói letétbe helyezése rendszerint csak akkor bir fizetés hatályával, ha a fizetés a hitelező kezeihez nem volt teljesíthető, vagy az annak felvételét megtagadta és ha azt feltételezve, a letett összeg, törvényes akadály nemlétében, a hitelező szabad ren­delkezésére bocsáttatott. G. I. G. 576/905. (Gr. XIII. 373.1.)

Next

/
Thumbnails
Contents