Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)
Vétel. Tervezet 1395—1415. 417. Az oly szerződés, mely szerint a gyáros egy egyesületnek meghatározott áron perselyeket bocsát rendelkezésére és a perselyekbe befolyó adományok fele mindaddig kiadandó a perselyek készítőjének, inig a perselyek ára törlesztve nincs, a perselyek pedig áruk letöiiesztése ntán az egyesület tulajdonává válnak: nem szerencseszerződés, hanem vételi szerződés. (C. 1910. okt. 19. 2266/910. sz. II. p. t.) 418. Ha az eladó, a megállapodás szerint, „fentartott tulajdonjogának a vételár lefizetéséig való biztosítása végett" végrehajtás utján zálogjogot szerez is, a vevő nem fizetése esetén nincs joga ezen végrehajtási zálogjog alapján az ingét elárvereztetni. C: Igaz, hogy a felperes által felhozott jogszabályok, jelesül: hogy a jogérvényesen szerzett kielégítési végrehajtási zálogjog alapján a hitelező követelésének kielégítését a zálogul szolgáló ingóból követelheti.... hogy az eladó vételárkövetelésének kielégítése végett a tulajdonjog fenntartásával eladott ingóra is vezethet végrehajtást és az ingót árverésen maga is megveheti, anélkül, hogy ennek az a hatály volna tulajdonitható, hogy az eladó fentartott tulajdonjogát gyakorolja; hogy az eladó fentartott tulajdonjogának érvényesítéséről lemondhat... és hogy a hitelező követelését tetszése szerint valamennyi egyetemleges adóstárstól vagy azok egyikétől is jogosítva van behajtani, — elvontan érvényben vannak — minthogy azonban az A) alatti okirat szerint alperes csupán aBj alatti okiratban foglalt szerződés pontjai tekintetében vállalt kötelezettséget, ellenben a J. Gyula és neje által 1908. évi márczius 28-án kiállított „foglalási nyilatkozat-" hoz hozzá nem járult és így alperesre nézve a jelzett nyilatkozat joghatálylyal nem bir; minthogy továbbá a felebbezési bíróság . . . tényállása szerint J. Gyula és neje csupán abból a czélból adtak engedélyt arra, hogy a cséplőgépkészletet lefoglalhassa, hogy ezáltal felperesnek a cséplőgépkészlethez fentartott tulajdonjoga biztosittassék; minthogy a fentebb kifejtetteknél fogva felperes a cséplőgépkészletre kieszközölt végrehajtást nem volt jogosítva felhasználni arra, hogy annak alapján a cséplőgépkészletet elárvereztesse; és minthogy felperes azzal a jogellenes tényével, hogy a cséplőgépkészletet elárvereztette, az arra vonatkozóan a B) alatti okiratban foglalt szerződést önmaga bontotta fel: helyes a felebbezési bíróságnak az a döntése, hogy felperest az említett szerződésre alapított vételárkövetelés iránti keresetével elutasította. (1910. szeptember 23. G. 151. sz.)
