Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Kötelmi jog kozó a czél eléréséhez megkívántató tevékenységet ki nem fejtené, vagy bármi okból ki nem fejthetné, tőle a kincstár a támogatásul használatra adott gépeket elvonhassa s azokat a hazai ipar fejlesztése czéljából máshol vétethesse használatba: a kincstár a gépet a szerződés eltelte előtt is minden kártérítés nélkül visszaveheti, ha a vállalkozó elhal és vagyoni mérlege szenvedőén áll. (C. 1910. okt. 11. 2918/910. sz. VIII. p. t.) 415. A kölcsönügylet nem az adóslevél kiállítása által vagy azáltal jön létre, hogy az egyik fél a kölcsönt kéri, a másik azt ígéri, hanem csak a kölcsön kiszolgáltatása által; az adós nincs elzárva attól, hogy a kölcsönt igénybe ne vegye. C: Az alsóbirósági Ítéletekben foglalt ügy állás szerint felperes keresetét 4000 K tökének és kamatának megfizetésére irányűottu és kölcsön czimén az A) a. okiratra alapitotta. Az alperes nevének aláírásával és az 1906. évi július hó 13-iki kelettel ellátott A) alatti okirat adóslevélnek van czimezve és azt tartalmazza, hogy alperes felperestől 4000 K-t jelzálogi lekötés mellett 25 évre aJkként vett fel kölcsönkóppen, hogy a kölcsön átvétele napjától az első félévi törlesztés esedékessége napjáig 5^2% kamatot, azután pedig az 1907. évi október hó 25. napjától kezdve 25 éven át kamat, tőketörlesztés és kezelési hányad czimén félévenként 146 K 40 fillért előzetesen fizetni köteles, mit ha elmulasztana, jogában áll felperesnek az egész tartozást felmondottnak tekinteni és alperesen behajtani . . . A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt . . . tényállás szerint az A) alatti okirat kiállításakor az egész 4000 K-t alperes részére még ki nem szolgáltatta, egyebeidben pedig az A) alatti okirat alalkilag és tartalmilag való, továbbá felperes alperes helyett és ennek javára a részére megszavazott 4000 K kölcsönösszegből 2972 K 41 fillér erejéig fizetéseket teljesített, ellenben felperes önmagánál 27 K 59 fillért alperes javára folyó számlára elhelyezett, a hátralékos 1000 K-t pedig visszatartotta, és mikor alperes őt eziránt beperelte, és ő ebben elmarasztaltatott, az 1000 K-t felperes kamataival együtt fentartás nélkül birói letétbe helyezte és alperes a letéti összeget fel nem vette. Az alsóbirósági Ítéletekben . . . foglalt ügyállás szerint maga felperes azt állította, hogy a 27 K 59 fillért azért helyezte el önmagánál folyó számlára alperes javára és az 1000 K-t azért helyezte kamataival együtt birói letétbe, mert mindezek átvételével alperest többször megkínálta és alperes mindazoknak átvételét állandóan megtagadta. Magának felperesnek emellett az álláspontja mellett a fenn ismertetett tényállásból jogszerűen az következik, hogy 1027 K 59 fillér tőkére nézve a felek között kölcsönügylet létre nem jött és igy felperes az 1027 K 59 fillért és annak kamatait alperestől kölcsön czimén jogszerűen nem követelheti;