Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Kötelmi jog Kártérítés. (Terv. 1138—1143. §.) 407. A szerződő felek mindenikének ahhoz joga van ugyan, hogy követelje annak a kárának megtérítését, amelyet a másik fél a szerződésnek éppen nem vagy nem kellő teljesítésével okozott és a károsult követelheti annak a kárának a megtérítését is, amelyet másnak a szándékossága vagy gondatlansága idézett elő s akár szerződésszegésből, akár a szerződésen kivül szándékosságból vagy gondatlanságból ered a kár, jogosítva van a károsult a kár fedezésére szükséges összeget a kártokozónak a károsult ellenében fennálló követelésébe beszámítani; ennek a jognak azonban az egyik előfeltétele az, hogy a károsult fél állítson és bizonyítson olyan tényeket, amelyekből meg lehet állapítani a másik félnek szerződésszegését, vagy amelyek az előállott kárral oki kapcsolatba hozhatók, másik előfeltétele pedig az, hogy a károsult a per során határozza meg azt az öszeget, amelyet perbeli ellenfelének vele szemben fennálló követelésével szemben érvényesíteni kiván. (M. k. C. 1910. márcz. 25-én. 773.) Lásd Bp. T. G. 106/908. sz. határozatát (Gr. XV. 407. 1.) 408. A kárt közösen elkövetők egyike által kifizetett kár mennyisége ellen a másik fél csak ugy élhet kifogással, ha oly adatokat szolgáltat, hogy a kifizetett kár nem volt olyan mérvű. Bp. keresk. és váltótvszék: A m. kir. Guria a jelen perbeli alperes által felperes ellen 1902. július 1-én folyamatba tett perben 1906. deczember 18-án hozott Ítéletével fénykép állapítván meg azt, hogy jelen perbeli felperes által vontatott alperes tulajdonát képezett „Theseus" nevü elevátor az 1902. május 20-án az óbudai hajógyárból az újpesti kikötőbe történt vontatása közben a budapest—esztergomi vasúti lúdba ütődött s ennek folytán megsérült; a sérülés folytán támadt kár tekintetében kimondta, hogy a káresetért mindkét felet egyaránt terheli a felelősség, amiből folyóan szenvedett kárt mindketten egyenlő részben kötelesek viselni. Nem vitás a felek között, mert hisz ezt alperes elleniratában beismerte, hogy a fentirt vontatás alkalmával az elevátor magát a vasúti hidat is megrongálta. Felperes keresetének jogalapja az, hogy mivel ő a vasúti híd tulajdonosának, a m. kir. államvasutak igazgatóságának e rongálásból támadt kár címén 4000 koronát fizetett, a m. kir. Curia által kimondott egyenlő felelősség alapján, alperestől a kifizetett kárösszeg felét igényelheti. Alperes első kifogása a kereset ellen az, hogy a m. kir. Guria csupán az elevátor megsérüléséből eredt jogesetet döntötte el, a kir. Guria ítélete a jelen perbeli jogesetre itélt dolgot nem képez s igy jelen perben a felelősség kérdése vita tárgyává tehető. Alperes eme kifogása téves. A m. kir. Guria ugyanis a fent körülirt perbeli jogeset kapcsán