Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Harmadik személy javára kötött szerződés 269 Minthogy ezek szerint felperes a kérdéses követelésének biztosítását csakis veszély kimutatásának esetében követelhetné s minthogy felperes veszélyt nem is valószínűsített: őt alaptalan keresetével elutasítani kellett. A győri kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. C: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Joggyakorlatunk érvényeseknek ismeri ugyan el azokat a szerződéseket, melyek harmadik személy javára kötnek ki szolgáltatást s ily szerződés alapján, amennyiben az a szerződő felek akaratának, illetőleg a jogügylet természetének megfelel, a kedvezményezett harmadik személyt közvetlen kereseti joggal felruházottnak tekinti, anélkül, hogy a kedvezményezett részéről elfogadási, vagy a szerződéshez hozzájárulási nyilatkozat volna szükséges. A harmadik személy azonban ily esetben sem szerzi meg azonnal és feltétlenül a javára kikötött jogot; nem szerzi meg különösen akkor, ha — mint a jelen esetben — oly vagyonátruházási szerződés forog fenn, melyben az átruházók a kedvezményezettet, a perbeli felperest, jövendőbeli örökségi jogára nézve akarják a részére kikötött s a kötelezett által teljesítendő szolgáltatás által kielégíteni és e mellett kétségtelen, hogy a kedvezményezett ennek a szerződésnek alapján még nem szerzett jogot. A jelen perhez csatolt szerződés tartalma ugyanis nem nyújt semmi támpontot arra, hogy a szerződő felek akarata oda irányult, hogy a kedvezményezett felperes azonnal visszavonhatatlan jogot szerezzen; ugyancsak nem állapitható meg az sem, hogy az átruházók a rendelkezési jogról a kedvezményezettel szemben lemondottak, vagy azt egyébként elvesztették volna. Minthogy pedig a fennforgó esetben ezenfelül az öröklés megnyíltának időpontja sem következett be, sőt a szerződésben az átruházók mindkettejüknek halála után egy évi időtartamon belül kötötték ki a kedvezményezett részére történendő teljesítést, jelenleg nem a kedvezményezett, hanem csak az átruházók érvényesíthetnek a szerződés alapján kötelezett ellen esetleg valamely jogigényt. Ennek megfelelőleg, minthogy az átruházóknak már említett rendelkezési joga az előrebocsátottakból kitetszőleg fennáll s ebből folyólag a szerződő felek a szerződést meg is szüntetik, vagy megváltoztatják, a kedvezményezett felperest a most létező jogállapot mellett, ennek a szerződésnek alapján kereset indítására jogosítottnak tekinteni nem lehet. Ezért s a másodbiróság ítéletében a perköltségre vonatkozólag felhozott indokoknál fogva a másodbiróság Ítéletét helyben kellett hagyni. (C. 1910. június 1. 1276/910. sz. I. p. t.) V. ö. C. I. G.; C. 605/902.; C. 306/901.; C. 902/904.; C. 403/905. (Gr. XII. 369. 1.) Lásd még a Gr. VIII. 675. lapján közölt határozatokat.