Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

250 Kötelini jog évi XVIII. t.-cz. 215. és 64. §-ai alapján mérlegelve s egybevetve, csak az állapitható meg, hogy néh. N. G. J. mintegy 16 éven át felperessel ágyassági viszonyt folytatott, amelyből 3 gyermek származott s hogy ez idő alatt felperes őt hosszasabban tartotta, sőt ruházta is, mindezekért neki atyja elhalálozása után öröklendő vagyonából 10.000 frtot igért fizetni. Minthogy pedig a házassági köteléken kivül folytatott benső szerelmi viszony s az ennek fenntartása czéljából teljesitett tartás jutalmazásául igért pénzösszeg, a kir. törvényszék helyesen felhivott indokai szerint, sem az igéret tevőjével, sem annak örököseivel szemben birói uton nem érvényesíthető; s minthogy az a tény, hogy a gyermekek tartásdija tekintetében felperes néh. N. G. J..-val megegyezett s ez utóbbi vele szemben annak megfizetésére kötelezettséget vállalt, a bizonyitás eredménye alapján meg nem állapitható, ily jogalkotó tény hiányában pedig, miután azt felperes birói uton érvényesíteni éveken át elmulasztotta, az állandóan követett birói gyakorlat szerint, olyannak tekintendő, mint aki gyermekei tartásdijáról azok természetes atyjával szemben lemondott s a tartást magára vállalta: mindezeknél fogva a kir. törvényszék felebbezett Ítéletét az itt és vonatkozóan felhozott indokai alapján helyben kellett hagyni. C: A másodbiróság Ítéletét felhívott és felhozott indokainál fogva helybenhagyja. (1910. január 11. 5394.) 380. Ha az egyik árverelő felhagy az árveréssel és az ingatlant a másik árverelő javára engedi leüttetni, mert közttik az a megállapodás történt, hogy ha az előbbinek az ingatlanra szüksége lesz, az árverési vevő néki annak 2/3 részét az árverési vételár aránylagos részeért át fogja engedni: ez a megállapodás, mint az árverés eredményét meghiúsító és tiltó törvénybe ütköző, birói uton nem érvényesithető. (C. 1909. okt. 12. 2375/909. sz. V. p. t.) Lásd Gr. XVI. 279—280. 1. 381. Annak a versenytilalomnak kikötése, hogy a megvett ingatlan területén vendéglő vagy korcsmaüzlet nem létesíthető, mint a tulajdonos rendelkező jogának önkéntes korlátozása, lényegében tehát a telekkönyvbe be nem jegyzett telki szolgalomnak a megállapítása nem ütközik sem a magánjognak szabályaiba, sem az állami italmérési jövedéket áilamgazdasági és igazgatási szempontból szabályozó, de az ingatlan tulajdonosának magánjogi jogkörét nem érintő 1899: XXV. t.-cz.-be. (C. 1910. október 12. 2857/910. sz. II. p. t.) A versenyszabadság korlátozása a jó erkölcsökbe csak akkor ütközik, ha a korlátozás az illető fél létfenntartásának lehetőségét