Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

246 Kötelmi jesperesek számlázott követelésének rendezését a viszonkeresetbe vett összeg leszámítása és jogfentartás nélkül elfogadta, elfogadottnak veendő az is, hogy a különbén is zárszámadási kötelezettség nélkül átadott ez az összeg a felperesek által megengedett választási czélokra használtatott fel, ezáltal pedig jelentőségét veszítette alperesnek főesküvel bizonyítani kívánt az a védekezése is, hogy ő a 450 K-t csakis a választóknak a választás napján való befnvarozására s ottani ellátására adta. C. 1910. márc. 1. 5289/909. VIII. p. t. Lásd Gr. XVI. 274—276. lapján közölt esetet s az itt összeállított joggyakorlatot. 378. Ha a gazdájával házasságon kivül együttélő gazdasszony munkabérét nem a házasságon kivüli együttélésre alapítja, erre nézve a turpis eausa kifogása nem érvényesíthető. Bpesti Ítélőtábla: A kereseti előadás szerint felperes még 1873ban lépett az alperes szolgálatába s két éven át az alperes neje életéhen teljesített szolgálatot a kialkudott havi 16 korona bérért. Állította ugyan felperes, hogy cselédbérét még erre az időre sem kapta meg, az erre az időre járó összeget azonban keresetbe nem vette. Vitatta továbbá felperes, hogy alperes nejének 1875-ben bekövetkezett halálát követő időn tul az alperes sem havi bérét ki nem fizette, sem más fizetést neki nem adott s az igy visszatartott bér fejében vett keresetbe 20.880 koronát. Felperes nem tagadta alperesnek azt az állítását, hogy már az alperesnél léte negyedik évében született házasságon kivül az első gyermeke, melyet még hat gyermek követett s minthogy tanuk ezt a viszonyt házasságon kivüli együttélésnek tartották; minthogy fel se tételezhető, hogy ha felperesnek házasságon kivül született gyermekei nem az alperessel való együttélésből származtak volna, alperes a felperest házánál megtűrte s gyermekeivel együtt magánál tartotta volna, megállapítható tényként az, hogy a peres felek között a házasságon kivüli együttélés évek hosszú során át tartott s felperesnek abból az előadásából, hogy bérét alperes nem fizette, következtethető, hogy a belső viszony már az alperes neje elhunyta után kezdetét vehette. Még ha az alperes neje életében a felperes s az alperes között a szolgálati viszony fenforgott is, az előadottaknál fogva kétségtelen, hogy ez a viszony alperes neje elhunyta után megszűnt s habár a házasságon kivüli együttélés kezdete naptári határozottsággal nem is állapitható meg, kétségen kivül áll az, hogy felperes követelése annak ellenére, hogy maga azt cselédbérnek nevezi, nem cselédbér, hanem a házasságon kivüli együttélés ideje alatt teljesített munka bére és e szerint a házasságon kivüli együttélésből származhatott vagyonjogi igény. Nem lévén a kereseti követelés cselédbér, felperes vélt igényé-