Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

244 Kötelmi jog alakszerűségeket ineg nem tartják, az a joghatálya, hogy azok a szerződések a közigazgatási biróságok előtt nem érvényesíthetők, de a jelzett alakszerűségek meg nem tartása, az egyébként érvényesen létrejött szerződést érvénytelenné nem teszi stb. A peres felek közt tehát a munkásszerződés érvényesen létrejött s attól alperesnek egyoldalúan elállni joga nem volt, egyébként attól el sem állott, ami ./• a. leveléből is kitűnik. A szerződés szerint felperesek részére páronként 16 m. hold learatása lett ugyan biztositva, a törvényszék mégis alperes kártéritési kötelezettségét azért, hogy alperes a felpereseiknek learatásra páronkint 16 m. holdat nem bocsátott rendelkezésre, amiatt nem állapitotta meg, mert alperes a szerződést azáltal, hogy felpereseknek páronkint 16 m. holdnál kevesebbet bocsátott learatás végett rendelkezésükre, meg nem szegte, a felek szerződéskötési akarata ugyanis a learatandó terület mennyisége iránt határozott nem volt, ami következik abból is, hogy felperesnek a szerződés feltételeinek a pótlását alperestől kétszer is követelték; s igy amennyiben felperesek szerződéskötési akarata arra irányult volna, hogy alperes learatás végett nekik páronkint 16 m. holdnál kevesebbet ne adhasson, ennek a szerződés aláirása előtt kifejezést is adtak volna. Győri T.: Alperes kártéritési kötelezettségét megállapítja. Indokok: A kir. tábla az elsőbiróságnak azt a megállapítását, hogy a felek közt a munkaszerződés érvényesen létrejött s attól alperesnek egyoldalúan elállani joga nem volt, elfogadja; ellenben nem osztja azt az Ítéleti indokolást, hogy a felek szerződési akarata a learatandó terület mennyisége iránt határozott nem volt s ennek következtében alperes nem követett el szerződésszegést az által, hogy felpereseknek páronkint 16 m. holdnál kevesebbet bocsátott aratásra, mert a munkaszerződésben világosan meg van jelölve, hogy páronkint körülbelül 16 m. hold lesz aratandó, az pedig nem vitás, hogy alperes a felperesek mellett más arató munkásokat is alkalmazott s éppen e miatt a felperesek részére jelentékenyen kevesebb területet bocsátott aratásra, mint amennyi a szerződésben meg volt jelölve s igy nyilvánvaló, hogy alperes a szerződést megszegte, következéskép a felpereseknek kártérítéssel tartozik. C: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert alperes nem bizonyította, hogy a felpereseknek valamely szerződésellenes magatartása következtében jutott volna oly kényszerhelyzetbe, amely őt a szerződéstől való csak részbeni elállásra is feljogosította volna; azt az állítását pedig, hogy a szerződésnek a munkamennyiségről szóló része utólagosan egyetértőleg módosíttatott, nem bizonyította. G. 1910. jun. 8. 2469/910. sz. III. p. t. Azonos: Nagyváradi T.: G. 178/907. (Gr. XIV. 387. 1.). A szerződés létrejöttére nézve hasonló határozatot hozott a Guria III. polg. tanácsa 1910. június 1-én 1252/1910. P. sz.