Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

A .szerződések alakja 241 különben is az 1897 : XX. t.-cz. 37. §-a értelmében az ingatlan állami vagyon elidegenítéséhez a törvényhozás jóváhagyása szükséges. Az idézett t.-cz. 37. §-a akként rendelkezik, hogy az ingatlan állami vagyon elidegenítése csak külön felhatalmazó törvény alapján történhetik meg. A pénzügyminiszter kezelése alatt álló ingatlan vagyon eladása végett a szerződés megkötése a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik; ebből az idézett §. rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az állam ingatlan vagyonának elidegenítése iránt kötendő szerződéshez, hogy az kötelező erővel bírjon, az állam két szervének közreműködése nélkülözhettem- a miniszteré, aki a szerződést megköti és a törvényhozásé, mely az elidegenítéshez hozzájárul. Való ugyan az, hogy a törvényhozás a maga hozzájárulását az ingatlan eladásához, sem az idézett törvény meghozatala óta, sem azt megelőzően nem az egyes ingatlan eladása tárgyában megkötött szerződés jóváhagyása által juttatja kifejezésre, hanem csak oly módon, hogy a miniszter által a költségvetési törvényjavaslatok mellett az államjószágok eladásáról szóló jelentés, illetve az eladásra szánt állami javakról szóló részletes kimutatás s illetve az ezeknek megfelelően felvett költségvetési tétel tekintetében határoz; mindamellett téves felpereseknek a törvényhozásnak eme gyakorlatából lewnt az a következtetésük, hogy az államot már a miniszter által megkötött szerződés kötelezné, a törvényhozásnak emiitett határozata pedig csupán azzal a jogi hatálylyal birna, hogy az eladott ingatlan az államjavak állományából kivétessék. Nem vonható ugyanis kétségbe, hogy a törvényhozás a kimutatásokba felvett ingatlan tekintetében jogosult olyan határozatot hozni, hogy az ingatlan, melyre nézve a miniszter az eladási szerződést már megkötötte; el nem adható; ily határozatnak pedig a következménye nem csupán az, hogy az ingatlan az államjavak állományából ki nem vehető, hanem hogy a szerződésnek jogi hatálya egyáltalán nincs s ugyanazért a vevő a szerződés alapján, amennyiben az foganatba még nem vétetett, a kir. kincstártól, mint az állam vagyonjogi személyiségének megjelölésére szolgáló jogalanytól a szerződés teljesítését követelni nem jogosult. Nem lehet megállapítani a miniszter által megkötött szerződésnek a törvényhozás határozata előtt az államra nézve kötelező hatályát abból sem, hogy a pénzügyminiszternek 49.295/82., 15.249/97., 36.566/902. számú rendeletei szerint az eladott ingatlant az árverési jegyzőkönyv jóváhagyása, illetve vételi ajánlat elfogadása napjától adják a vevő birtokába s ettől a naptól illetik a vevőt az ingatlan hasznai és terhei s hogy attól az időtől törlendő az ingatlan a vagyonleltárból, mert ezen körülmények a szerződés foganatba vételének egyes mozzanatai, melyek hatályba lépésének időpontját a felek a szerződéssel akaratuk szerint állapithatják meg; továbbá azért sem, mert ha az 1897 : XX. t.-cz. 37. §-a értelmére nézve a felperes vitatta felfogás helyes lehetne s a miniszter által megkötött szerződés az államot a törvényhozás határozata előtt kötelezné, ugy ez végső ered-