Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

ürbér és tiirtoívrendezés 20l jog nem személyes, hanem bárkire átruházható földesúri jognak tekintendő, a kir. Curia szükségtelennek tartja a kereseti kérelem érdemleges megbirálása czéljából annak tisztába hozatalát és együttes eldöntését, amire nézve a keresetben nincs kérelem előterjesztve, hogy a vásártartási jog ezídőszerint kit és mily arányban illet meg. Ugyanis nem vitás, hogy a tagositás előtt a vásárok nem a peres ingatlanokon tartattak s hogy ezek a vásártartás ezéljaira a régi vásártér helyett az úrbéri egyezség folytán a tagositás alkalmával hasittattak ki, azonban sem az egyezségben, sem a perben nincs adat arra, hogy a vásártartási jog magával a régi, vagy az uj vásártérrel bármikor is szoros jogi kapcsolatba hozatott volna, sőt bizonyitva van, hogy a vásár több izben másutt tartatott. Ennélfogva az ezidőszerint vásártartásra használt közös ingatlanokra nézve a vagyonközösség megszüntetése iránt előterjesztett kérelem magának a vásárjog tulajdona kérdésének együttes eldöntése nélkül érdemileg megbírálható. (C. 1910. ápr. 20. 397/910. sz. I. p. t.) Annak a vitás jogkérdésnek megbirálására, hogy a vásári vámszedési jog, mint kisebb kir. haszonvételi jog, a község belterületének szélén felállitott vámsorompónál, avagy a község belsejében levő vásárhelyen gyakoroltassék-e, a kir. biróság s nem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. C. 9602/905. (Gr. XIIÍ. 320. 1.). Lásd a vásártartási jog bérbevételére vonatkozólag Gr. XII. 426—427. 1. 340. A tagositás alkalmával iskolai czélokra a felekezeti iskolának kiadott ingatlant a később felállitott községi iskola a megszűnt felekezeti iskolától nem követelheti. C: Felperes azt adta elő, hogy a kereseti ingatlanokat a földesúr az 1863-ban kötött urhéri egyezség szerint a felperes község iskolája részére tanszerek és ösztöndijak osztása céljából, tehát a község tulajdonául bocsátotta ki; az urhéri egyezség azonban csak azt bizonyitja, hogy az úrbéreseiknek kiadni kötelezett s a községnek mint testületnek, a r. kath. plébániának, a harangozónak, a kántornak s a jegyzőnek már birtokában levő s átengedett területeken kivül a földesúr még idézett különböző címen s ezek közt iskola részére tanszerek és ösztöndijakra jövedelmező tiz holdat is kiadott 1200 négyszögölével. Mivel pedig felperes beismerte, hogy az úrbéri egyezség kötésekor községi iskolát fenn nem tartott, s az úrbéri egyezség előtti időben a földesúr évenként 110 frtot adott az akkor fennállott r. kath. iskolának tanulók jutalmazására és tanszerek beszerzésere; mivel továbbá az iskolának kiosztott föld jövedelmét a volt földesúr uradalmi tisztje osztotta ki a r. kath. iskolában s mivel az iskola cimén kötelezés nélkül kihasitott földet mindenkor a r. kath. plébános birtokolta s adta a földet bélibe: ennélfogva kétségtelen, hogy az