Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)
Dolog jog Azt tehát, hogy a vásártartási jog, mint gyökösitett jog és az ingatlan tartozéka a természetbeni megosztást kizárja, nem kifogásként hozta fel a másodrendű alperes által ajánlott természetbeni megosztás ellen, hanem keresetének joga alapjául a közös ingatlanokhoz tartozó vásártartási jogra vonatkozó vagyonközösség megszüntetése czéljából. Ámbár másodrendű alperes nemcsak azt vonta kétségbe, hogy a vásártartási jog a közös ingatlanok tartozéka, hanem azt is, hogy ez a jog a v—i közbirtokosságot s illetve ezek jogutódait, az ingatlanok összes tulajdonosait megilletné s azt vitatta, hogy mint személyhez kötött jog az adományostól való vérszerinti leszármazás jogán kizárólag őt illeti meg: az elsőbiróság csak azt állapította meg, hogy a vásártartási jog a közös ingatlanoknak nem elválaszthatlan tartozéka, de a vásártartási jog tulajdona s az erre alapitott közösség megszüntetése kérdésének elbirálásába nem bocsátkozott. Már pedig azon kérdésnek az elbirálása, hogy a vásártartási jog az ingatlanok tekintetében közösség'ben levő tulajdonosok mindenikét szintén megilleti-e, fentiek során, az erre vonatkozóan is fennállónak vitatott és szintén megszüntetni kivánt közösségre irányuló kereseti kérelem elbirálásának nélkülözhetetlen előfeltétele. De nem választható külön ez a kérdés az ingatlanokra vonatkozó közösség megszüntetésének kérdésétől, mert a per adataiból megállapítható, hogy a vásártartási jogot V—n a közbirtokosok tulajdonában volt régi vásártér helyett kiosztott vásártéren, mely a kereseti közös ingatlanokkal azonos, már régi idő óta kizáróan a közbirtokosok s illetve ezen ingatlanoknak mindenkori tulajdonosai gyakorolták, ezen ingatlanoknak természetbeni megosztása vagy azoknak a vásártartási jog nélkül való elárverezése esetén tehát azok eredeti rendeltetésüktől megfosztatnának. Az ingatlanok értékére s azok megosztási módjára is tehát lényeges befolyást gyakorol azon kérdésnek előzetes eldöntése, hogy a közös ingatlan tulajdonosait a vásártartási jog is közösen illeti-e meg s hogy az erre vonatkozó vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatban a vásártartási jogra vonatkozóan is fennállónak vitatott tulajdonközösség is megszüntethető-e vagy nem. C: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával megállapítja, hogy a kereseti kérelem elbírálásához annak tisztába hozatala s a jelen perben eldöntése nem szükséges, hogy a vásártartási jog kit illet meg, ebből folyólag a másodbiróság ítéletének egyéb intézkedését hatályon kivül helyezi s őt megfelelő további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Annak megjegyzésével, hogy a vitássá tett vásártartási jog az 5. sz. királyi adománylevél szerint báró B.-nének, mint földesúrnak, örököseinek és jogutódainak, tehát korlátozás nélkül adományoztatott s hogy már e*bből nyilvánvaló, miképp a
